Amerikai szankciók magyar cégekre az orosz hadiipar és energiaágazat támogatása miatt
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szankciókat vezetett be két magyarországi vállalat ellen, amelyek az orosz hadiipar és energiaágazat számára nyújtottak támogatást.
Az amerikai pénzügyminisztérium legújabb szankciós listáján szerepel a magyar Mátrix Metál Kft., amelyet azért sújtottak büntető intézkedésekkel, mert az orosz hadiipar ellátási láncának részeként kiemelt fontosságú árukat, így integrált áramköröket exportált Oroszországba. Ezeket az alkatrészeket a Szuhoj vadászgépek gyártásában is felhasználták, valamint egy orosz légvédelmi rendszereket fejlesztő cég, az Exiton is kapott tőlük elektronikai komponenseket.
A Mátrix Metál Kft. budapesti székhelye egy bérházban található a VIII. kerületi Korányi Sándor utcában, és a cég 2024 februárja óta felszámolás alatt áll. A vállalatot 2021-ben alapították, jegyzett tőkéje 3 és 5 millió forint közötti. A cég ügyvezetője Vladimirs Boreckis lett férfi, aki egy rigai címmel rendelkezik, és ő a tulajdonosa a szintén szankcionált ciprusi Noratec Holdings Ltd.-nek is.
Az amerikai szankciók értelmében a Mátrix Metál minden olyan vagyona és vagyoni érdekeltsége, amely az Egyesült Államokban található, vagy amerikai személyek birtokában vagy ellenőrzése alatt áll, zárolásra kerül, és bejelentési kötelezettség alá esik az OFAC felé. Az amerikai hatóságokat régóta aggasztja, hogy az orosz hadiipar nyugati technológiát használ fel, különösen az Ukrajnában is bevetett harci repülőgépeken. Az Egyesült Államok újabb szankciókat vetett ki Oroszország üzleti partnereire, ezúttal mintegy 400 cég és magánszemély került fel az amerikai pénzügyminisztérium büntetőlistájára. A Radio Free Europe májusban írt tényfeltáró cikket arról, hogy a Szuhoj vadászgépek elektronikai eszközeit az EU-ból, méghozzá Ciprusról és Magyarországról szállítják Oroszországba, és a magyar esetben a Mátrix Metál Kft-ről volt szó.
Egy másik magyarországi entitás, a Mezsregionosztroj nevű orosz kft. magyarországi fióktelepe is felkerült az amerikai szankciós listára. Szankciókat vetettek ki rájuk, mert részt vesznek az orosz Vostok Oil projekt csővezeték-infrastruktúrájának további fejlesztésében, amelyből Oroszország évente több mint 100 millió tonna olajat tervez exportálni. A döntés célja a további építési és logisztikai műveletek lelassítása vagy leállítása. A szankciók alá eső vállalatok között két orosz székhelyű cég is szerepel, de ezek külföldi leányvállalataira is kiterjednek.
David Pressman amerikai nagykövet a Facebookon jelentette be, hogy az Egyesült Államok különböző célszervezetekkel szemben szankciókat vezet be, köztük két magyarországi entitással, amelyek közül az egyik részt vesz Oroszország energiaágazatának megerősítésében, a másik pedig Oroszország hadigépezetét látja el. A diplomata továbbá aggodalmát fejezte ki a magyar kormány Kremlhez fűződő kapcsolatainak mélyítésére és Magyarország orosz energiafüggőségének fenntartására irányuló döntése miatt.