A szakmunkás-diákhitel bevezetését tervezi a kormány

Rogán Antal bejelentette a szakmunkás-diákhitel bevezetésének tervét. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Tranzit fesztiválon tartott előadásában a magyar gazdaság kihívásairól és az európai gazdasági lassulás hatásairól beszélt. Hangsúlyozta a munkaalapú gazdaság fontosságát és kiemelte Magyarország adópolitikájának sikerét a foglalkoztatás fenntartásában és a bérek növelésében.

A minimálbér és a garantált minimálbér összehangolásának terveit ismertette, valamint a családtámogatási intézkedések növelését és a családi adókedvezmények 2026-ra tervezett megduplázását említette. Kiemelte, hogy a családtámogatási politika elsődleges célja a gyermeket nevelő családok elszegényedésének megakadályozása, és nem a születésszám növelése.

Az energiaköltségek kapcsán Rogán Antal a háztartási energiaárak csökkentésében elért kormányzati erőfeszítések sikerét és a szegénységben élők számának csökkenését emelte ki. Az Európát érintő kihívások között megemlítette az ukrajnai háborút és a COVID-19 világjárványt, valamint a béke fontosságát hangsúlyozta.

A technológiai átmenet és az internet- és mobiltelefon-használat növekedésének jelentőségéről is szólt, bejelentve a kormány digitális állampolgárságra vonatkozó terveit, az ügyfélkapu kivezetését és a papíralapú dokumentumok fokozatos megszüntetését. A kisvállalkozások támogatásáról és a lakásépítési támogatások növeléséről is beszélt.

A szakmunkás-diákhitel bevezetésének lehetőségét, amely hasonló lenne a diákhitel programhoz, még vizsgálják, és a hitel korhatárának meghatározása még folyamatban van. A tervek szerint a szakmunkáshitel és a kisvállalkozások támogatása még a 2026-os választás előtt megvalósulhat, ha béke lesz és lehet "békeköltségvetést" csinálni.

Rogán Antal szerint az alacsony munkanélküliségi ráta a legnagyobb jelentőségű, és bízik abban, hogy 1-2 éven belül kijön a válságból az autóipar, és már idén nőni fog a magyar gazdaság. Elismerte, hogy a gazdaságot brutális sokk érte a járvány, az infláció, a háború és az energiaválság miatt, de ezeket külső tényezőknek tulajdonította. A miniszter fontosnak nevezte a szuverén gazdaságpolitikát és aggodalmát fejezte ki Brüsszel irányában, amely szerinte többek között a rezsicsökkentés és a 13. havi nyugdíj kivezetését várja el.