Magyarországi beruházások mélyponton
A KSH legfrissebb adatai szerint a magyar beruházási volumen jelentős, 7%-os csökkenést mutat a második negyedévben, ami nyolc évvel ezelőtti szintre süllyedt, és 16,8%-kal marad el az előző év azonos időszakától.
A beruházások volumene az idei második negyedévben 14,5%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, és az első félévben 5,4% és 7% közötti negyedéves alapú visszaesést mutatott. A csökkenés több ágazatot is érint, különösen a feldolgozóipart, a szállítást, a raktározást és a kereskedelmet, amelyek a legnagyobb mértékben járultak hozzá a csökkenéshez.
A Nemzetgazdasági Miniszter, Nagy Márton utalást tett arra, hogy a következő évben további beruházási késedelmek várhatóak. A kormány állami beruházások késleltetését fontolgatja a pénzáramlási problémák miatt, miközben az emelkedő kamatlábak és a hitelkorlátozások miatt a vállalatok beruházási kedve is csökken.
Ez komoly fenyegetést jelent a kormány növekedési ambícióira, a GDP előrejelzéseket lefelé korrigálják, és bizonytalanságok övezik a gazdasági helyreállást. A beruházási visszaesés ellenére néhány területen, mint a közigazgatás, az energia és az ingatlanbefektetések, növekedést tapasztaltak, azonban az általános trend továbbra is aggodalomra ad okot.
A beruházási volumen utoljára 2016-ban volt ilyen gyenge, ami különösen kellemetlen a kormány számára, mivel Szijjártó Péter külügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter gyakran hivatkoznak a sok külföldi beruházásra Magyarországon, a magyar gazdaság erősségének igazolására. A július végén megjelent GDP-adatok alapján minden várakozást alulmúlva zsugorodott a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest, miközben Nagy Márton szerint a középréteg és az átlag alatti jövedelműek túl óvatossá váltak a költéseikben.
Az idei év elején még 3-4 százalékos gazdasági növekedést jósoltak, de azóta a kormány jóval óvatosabb becsléseket tesz. Márciusban Nagy Márton már csak 2,5 százalék körüli növekedésről beszélt, míg Varga Mihály pénzügyminiszter pusztán 1,8-2,2 százalékos növekedést vár az idei évre. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor és az ING is csak 1,5 százalékos növekedést várnak idén.
A második negyedéves GDP-adatok hidegzuhanyként érkeztek, hiszen éves szinten 1,3 százalékkal nőtt, viszont az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent. A német gazdaság gyengélkedése is visszahúzza a magyar teljesítményt, mivel jelentős együttmozgás van a magyar és a német adatok között. A júniusi hazai kiskereskedelmi adatokból pedig kiderült, hogy a forgalom volumene 0,1 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva, ami a kormány egyik fő ellenségét, az óvatossági motívumot erősíti.
A Gránit Alapkezelő előrejelzése szerint a következő időszakban a beruházások éves alapon várhatóan továbbra is visszaesést mutatnak majd, ez pedig kockázatot jelent a növekedés szempontjából rövid és középtávon is. A vállalkozások nem ítélik elég jónak a gazdasági környezetet a beruházásokhoz, inkább kivárnák, illetve várják a pályázati forrásokat.