A chipsadó bukása Magyarországon
A Corvinus Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a népegészségügyi termékadó, ismertebb nevén a chipsadó bevezetése óta nőtt az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása Magyarországon.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, köztük Berezvai Zombor, a GfK háztartáspaneljének 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a chipsadó 2011-es bevezetése óta nem sikerült csökkenteni az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását. Az adóköteles termékek, mint például a csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztása, melyek az adó bevezetése előtt a teljes forgalom több mint 90%-át tették ki, a 2010-es 5,9%-ról 2018-ra 7,4%-ra nőtt.
A 2010 és 2018 közötti adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszak végére, nyolc évvel az adó bevezetése után már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből, mint a chipsadó előtt. Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó nem érte el a fő célját, és több kategóriában a fogyasztás még az uniós átlagot is meghaladta.
A kutatás rámutatott, hogy az adó társadalmi károkat is okozott, hiszen a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Berezvai Zombor szerint az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, és az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás.
A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a hosszú távú kedvező hatás elérése érdekében komplex intézkedésekre van szükség. Ilyen lehet például az egészségesebb élelmiszerek elérhetőbbé és megfizethetőbbé tétele, valamint a fogyasztói tudatosság növelése oktatási programokon keresztül.
A népegészségügyi termékadót (neta, köznyelvben csipszadó) 2011 óta kell fizetni az egészségtelennek ítélt élelmiszerek után. A Pénzügyminisztérium szerint az intézkedés bevált, mivel bevezetése óta 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, és csak idén további 90 milliárd forint folyhat be. A kormány azzal a céllal hozta létre a népegészségügyi termékadót, hogy az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek fogyasztását mérsékelje, és az ebből befolyó adóbevételeket teljes egészében egészségügyi célokra fordítsa. Az adó bevezetését követően az egészségügyi kockázatot jelentő termékek fogyasztása visszaesett, növekedés csak évekkel később volt tapasztalható. A magyar chipsadó úttörő volt Európában, több ország számára is mintaként szolgált.
Ennek a 90 százaléka a költségvetésnek megy, a 10 százalékáról az adóköteles cég dönt, a befolyt összeg felhasználását az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ felügyeli mostantól. Ezt a feladatot korábban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet végezte, ez azonban megszűnt.