A Szabadság-szoborra tervezett kereszt elleni tiltakozás
Egy katolikus pap, Hofher József jezsuita szerzetes, nyíltan ellenzi a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt elhelyezését, amely szerinte a társadalmi feszültségeket fogja mélyíteni.
A Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ, mely a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával működik, egy keresztet kíván elhelyezni a Szabadság-szobor talapzatán. Hofher József, aki katolikus papként és jezsuita szerzetesként is megszólal, értetlenül áll a bejelentés előtt, és úgy véli, hogy az elképzelés tovább mélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között.
A pap problémásnak látja, hogy a keresztény felekezetek meghallgatása nélkül döntöttek a kereszt kihelyezéséről egy olyan helyen, mely eddig kereszt nélkül is a szabadság szimbóluma volt. Hofher József szerint ez a terv rombolni fogja a keresztény felekezetek presztízsét, és sok református, evangélikus és zsidó barátja is értetlenül nézi az eseményeket.
A jezsuita szerzetes levelében több javaslatot is megfogalmazott. Egyrészt azt ajánlja, hogy ha már feszület, akkor restaurálják Szent Gellért szobrát, mely hitelesen jelzi a jézusi gondolatot. Másrészt, ha mégis lesz talapzat, akkor a Kármelita Államegyházi Vezetés helyett egy kiskakast gyémánt félkrajcárral ajánl a talapzaton.
Hofher József arra is kéri a felelősöket, hogy tisztelettel bánjanak a szent szimbólumokkal, és ne űzzenek belőlük gúnyt, mint ahogy az elmúlt évtizedekben néhány alkalommal megtörtént. Úgy érzi, a mai polgárok már elég fáradtak ahhoz, hogy újabb ellentétbe és megosztottságba keverjék őket.
A Citadella és a Szabadság-szobor több mint 20 milliárd forintból történő megújulása kapcsán derült ki, hogy a talapzatra egy hatalmas kereszt is kerül. Erő Zoltán, a főváros főépítésze szerint semmi szükség az eredeti koncepció megváltoztatására és egy újabb szimbólum elhelyezésére a szimbólumokkal úgyis telezsúfolt területen. Ráadásul az 1975-ben elhunyt Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei is egyértelműen jelezték, nem járulnak hozzá a szobor talapzatára a tervezett kőkereszt kerüljön.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője viszont azzal érvelt, hogy a Szabadság-szoborra tervezett kereszttel példát mutatunk a hanyatló Nyugatnak.
Hofher levelében felidézi, hogy rendszerváltozáskor eltűnt a talapzatról a fegyveres katona és a cirill felirat, és azóta nyugodt volt a légkör a szoborcsoport körül. „Adjunk hálát, hogy ez a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába”. A szerzetes levelét azzal zárja, hogy „Legyen Béke már! Legyen vége már!”.