A mobiltelefonok iskolai kezeléséről

A kormány intézkedése szerint a mobiltelefonok és egyéb okoseszközök használatát korlátozzák az iskolákban, hogy a diákok a tanulásra és a személyes kommunikációra koncentráljanak a szünetekben.

A Kossuth Rádió műsorában Vitályos Eszter kormányszóvivő kifejtette, hogy a mobiltelefonok és más internetezésre alkalmas okoseszközök korlátozott használatú tárgynak minősülnek az iskolákban, és a diákoknak fő szabály szerint le kell adniuk azokat az iskolába érkezéskor. Az intézkedés célja, hogy a gyerekek a szünetekben ne "kütyüzzenek", hanem beszélgessenek egymással, így nagyobb figyelem jusson a tanulásra.

Az igazgatók egészségügyi, a tanárok pedig pedagógiai okokra hivatkozva engedélyezhetik az eszközök használatát, de a rendelet elég tág kereteket szab, így az engedély tanórára, foglalkozásra vagy akár az egész tanítási évre is szólhat. A Madách Imre Gimnázium esetében, ahol nem vették el a diákok mobiljait, az államtitkár úgy értékelte, hogy az iskola szembe megy a jogszabállyal, és felmentette az igazgatót, míg a tantestület szerint a rendelet szövege szerint jártak el. A Belügyminisztérium emiatt azonnali hatállyal felmentette pozíciójából Mészáros Csabát, a gimnázium igazgatóját, aznap a gimnázium elé tüntetést szerveztek, hogy így álljanak ki a meneszett intézményvezető mellett, aki szeptembertől tanárként folytatja a Madáchban a munkát. Mészáros Csaba később azt írta, hogy a döntésükről előzetesen tájékoztatta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárt, akinek nem volt ellenvetése, de a Belügyminisztérium tagadta, hogy az államtitkár már a sajtóhírek megjelenése előtt tisztában lett volna azzal, hogy az igazgató nem tervezi leadatni a tanulókkal a készüléküket a tanítás előtt.

A pedagógusbérek emeléséről szólva Vitályos Eszter elmondta, hogy a kormány fenntartja a többlépcsős béremelést, amelynek eredményeként a tanári átlagbér elérte a 670-680 ezer forintot, és 2025-re tervezett 21 százalékos emeléssel ez az összeg nagyjából 820 ezer forintra nőhet. Ha követik ezt az emelést, 2027-re akár az egymillió forintot is meghaladhatja. Január elsejével a béremelés folytatódik. A pedagógusok teljesítményének értékelési rendszeréről azt mondta, volt egy általános cél, hogy aki többet vállal az iskolában, többet is keressen, és ennek megfelelően alakítják ki a teljesítményértékelés rendszerét. A pedagógushiány kezelésével kapcsolatban a Klebelsberg Központot említette, és az MTI szerint azt nyilatkozta, hogy törekednek a betöltetlen álláshelyek megoldására, hogy mindenhol zavartalanul el tudjon indulni a tanév. Lannert Judit oktatáskutató szerint 30 ezer pedagógus hiányozhat a közoktatásból.

A mobiltelefonok tárolását és visszaadását az iskolák házirendje szabályozza, és vannak olyan intézmények, ahol minden reggel új borítékot kell vinni a készülék leadásához. Az eltérő értelmezések ellenére a kormányzati szándék egyértelmű: a digitális eszközök használata csak akkor engedélyezett, ha az a tanulást segíti.

Vitályos Eszter a műsorban beszélt az iskolásoknak nyújtott támogatásokról is. Magyarországon évek óta minden diáknak ingyenesek a tankönyvek, tanévkezdésre 13 milliót szállítottak ki 4100 iskolába 1,2 millió diáknak. Az ingyenes illetve kedvezményes gyermekétkeztetést a nagycsaládosoknak, a gyermekvédelem alatt állóknak, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élőknek, valamint anyagi rászorultsági alapon biztosítanak. Idén 80 ezer tanszercsomagot osztottak ki a legszegényebb családoknak, és az elmúlt években 500 ezer laptopot adtak 5. és 12. évfolyamos diákoknak, további laptop szállítására lehet számítani 2025 végéig. Az ingyenes laptopok kiosztása jelzi, hogy „amennyiben a tanulást segíti a digitális eszköz, akkor nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is lesz a használata”.

A kormányszóvivő szólt arról is, hogy szeptember elsejétől a köznevelésben és a szakképzésben tanuló diákoknak az állam ingyenesen biztosítja a B kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását. Emellett fenntartják a sikeres nyelvvizsgadíj visszaigénylésének a lehetőségét, amit az elmúlt években több mint 187 ezer fiatal vett igénybe.