A magyar közlekedési rendszer átalakításának 5 pontja
Lázár János, a magyar Építésügyi és Közlekedési Miniszter bejelentette az ország közlekedési rendszerének reformját célzó 5 pontból álló cselekvési tervet. A terv magában foglalja a közlekedés alapvető jogként való nyilvánítását a magyar állampolgárok számára, új vasútvonalak építését 1-2 milliárd eurós hitelből, használt nyugat-európai járművek beszerzését, az utasinformáció és a vonatok hűtésének javítását, valamint a MÁV átszervezését új vezetőséggel. A reformok célja a közlekedési szolgáltatások minőségének javítása és az utasok elégedettségének biztosítása.
A cselekvési terv részeként a vasúthálózat körülbelül 500 kilométerrel való bővítése, valamint a járműpark megújítása is szerepel, különös tekintettel a használt nyugat-európai járművekre. A miniszter hangsúlyozta, hogy a terv célja a vasúti rendszer elavult állapotának kezelése és a klímaváltozás kihívásaira való válaszadás. A MÁV új alkalmazásának és az állomások felújításának köszönhetően javulni fog az utasok kényelme.
A közlekedési törvény új változata az államra vonatkozó konkrét kötelezettségekkel biztosítja az állampolgárok közlekedéshez való hozzáférését. A tervek szerint az Európai Beruházási Banktól 1 milliárd eurós hitelt kérnek a vasúti építkezésekhez, amelyek új vonalak létrehozására és meglévők felújítására összpontosítanak. A spanyol Talgo vonatgyártóval folyamatban vannak a tárgyalások a jövőbeli vonatbeszerzések kapcsán.
A MÁV szervezeti változásokon megy keresztül, három leányvállalatot hoznak létre, amelyek a személyszállításra, a pályakarbantartásra és a háttérszolgáltatásokra összpontosítanak. Az új vezetés decemberben veszi át a stafétát, Pafféri Zoltán váltja Hegyi Zsoltot a vezérigazgatói poszton. A terv végrehajtásában várhatóan részt vesznek magyar vállalatok is, többek között a Lőrinc Mészáros tulajdonában lévő V-Híd Zrt.. A reformokat Orbán Viktor miniszterelnök és más miniszterek is támogatják.