A Duna vízhőmérsékleti korlátjának megszüntetése aggodalmakat kelt
A kormány döntése értelmében, amennyiben az energiaellátás biztonsága ezt indokolttá teszi, a Paksi Atomerőműnél megszűnik a Duna 30 fokos vízhőmérsékleti korlátja, ami civil szervezetek szerint veszélyezteti a folyó élővilágát.
A Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet lehetővé teszi, hogy az energiaügyi miniszter engedélyével megszűnjön a Dunán a Paksi Atomerőműnél megszabott 30 fokos vízhőmérsékleti korlát. A rendelet már hatályba is lépett, így Lantos Csaba energiaügyi miniszter dönthet a korlátozás megszüntetéséről, ha a villamosenergia ellátásbiztonsági helyzet ezt megköveteli.
A Portfolió és a hvg.hu kiemelte, hogy a jogszabály nem tartalmaz korlátozásokat arra vonatkozóan, hogy mennyivel és mennyi ideig léphető túl az eddigi limit. A Népszava szerint a döntés eredményeként az Orbán-kormány az élővilágot veszélyeztető szintre fűtheti fel a Dunát.
Az eddigi szabályozás szerint, ha a Duna hőmérséklete a Paksi Atomerőmű hűtővíz csatornája feletti szakaszon eléri a 25 fokot, folyamatosan mérni kellett a folyó hőmérsékletét. Amennyiben a visszaengedett hűtővízzel együtt a vízhőfok meghaladja a 29,5 fokot, az erőművet 0,1 fokonként 80-80 megawattal kellett leterhelni, hogy a vízhőmérséklet ne lépje túl a 30 fokot.
A rendelet megjelenésének éjszakáján a Paksi Atomerőművet 80 MW-tal kellett leterhelni a Duna melegedése miatt. A mostani változásokkal, a kánikula idején, Lantos Csaba energiaügyi miniszter jóváhagyásával nem szükséges leterhelni a paksi blokkokat, ami csökkentheti a nagykereskedelmi áramárakat, különösen az esti órákban, amikor már nem termel áramot a rekordmennyiségű napelem, és még mindig magas az energiaigény.
Több civil szervezet Alaptörvény-ellenesnek tartja a rendeletet, és tiltakozás kezdődött a döntés ellen. Az energiaügyi miniszter döntése mostantól meghatározhatja, hogy a Duna ezen szakaszának vízhőmérséklete túllépheti-e a korábban megszabott 30 Celsius-fokos határt.
Az energiaügyi minisztérium azzal indokolta a rendelet támogatását, hogy a klímaváltozásból adódóan egyre gyakoribbá váló nyári kánikula miatt a jövőben jóval magasabb lehet az energiaigény, de ezt növelheti az elektromos autók terjedése is, így az EM szerint szükség lehet az erőmű teljesítményének növelésére, a környezetterhelés rovására is. „Ha nagyon kell az áram, akkor megfőnek a halak, de ezt nem tudjuk támogatni” – jelentette ki korábban a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse a rendelettel kapcsolatban, amelyre a tárca egyeztetés címén öt munkanapot adott akkor. Perger András szerint furcsa, hogy a csúcsigényeket atomerőművel fedeznék, miközben ezek alaperőműként szolgálnak, és az energiaellátás biztonsága helyett inkább a spórolás szándéka állhat a döntés hátterében.
A tegnapi 80 megawattos leterhelés után ma további 240 megawattal kellett leterhelni délután 3 órától a Paksi Atomerőmű blokkjait, mivel a Duna vízhőmérséklete elérte a 29,75 Celsius-fokot. Ez azt jelenti, hogy a 2026 MW-os névleges termelési kapacitású, az önfogyasztással együtt jellemzően 1985 MW-os hálózati betáplálású erőműnél immár 320 megawattos az összes kényszerű leterhelés, ami mintegy 16%-ot jelent. A MAVIR-nak más forrásból kell biztosítania a kieső további 240 MW-ot, ami árfelhajtó hatású lehet az egyébként is ma este 500 euró/MWh közelébe ugró áramárak mellett.