A tranzakciós illeték megemelésének inflációs hatásai

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a tranzakciós illeték megemelése már az idén is kihat az inflációra, de a közvetlen inflációs hatások csak 2025 elejétől jelentkezhetnek.

Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési frakcióvezetőjének kérdésére válaszolva Matolcsy György elmondta, hogy a hitelintézetek és pénzforgalmi szolgáltatók a jogszabályban foglaltak szerint a fennálló szerződések esetén 2024. év végéig nem háríthatják át a lakossági fogyasztókra a tranzakciós illeték megemelését. Az MNB elnöke kiemelte, hogy az MNB ismét fellép, ha jogszabályellenes díjemelés történne.

Az MNB által végzett számítások szerint az illetékemelkedés várható inflációs hatására vonatkozóan a lakossági díjak emelkedése közvetlenül, míg a vállalati banki költségek emelkedése közvetett módon befolyásolja az inflációt. Matolcsy szerint a közvetlen hatások csak 2025 elejétől jelentkezhetnek, mivel addig a hitelintézetek és pénzforgalmi szolgáltatók nem háríthatják át a megemelt illetéket a lakossági fogyasztókra.

A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint az illeték emelkedése idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az éves átlagos inflációt. Matolcsy György hozzátette, hogy a vállalati ügyfeleknél a kormány nem tiltotta meg a bankok díjemelését, és a pénzintézetek már sorra is emelték a díjakat, ami közvetett hatással lesz az inflációra már 2024-ben is.

A kormány döntése alapján augusztustól jelentősen megemelkedett a tranzakciós illeték. Az átutalásokra a korábbi 0,3 százalék helyett már 0,45 százalékot kell fizetni, az illetékmentes összeghatár 20 ezerről 50 ezerre nőtt, de az illeték maximumát is megemelték 10 ezerről 20 ezer forintra. A készpénzfelvételnél 0,6 százalék helyett 0,9 lett az illeték, és októbertől az olyan tranzakcióknál, ahol pénznemváltás is történik, kiegészítő illetéket is kell fizetni, ami további 0,45 százalék, így egy átutalás fizetési kötelezettsége akár 0,9 százalékba, készpénzfelvételnél pedig 1,35 százalék is lehet. A kiegészítő tranzakciós illetéket már a saját számlák közötti utalásokra is kivetik.

A tranzakciós illetéket a bankoknak kell megfizetni, de ezt eddig egyszerűen áthárították az ügyfeleikre. Most ezt egyelőre csak vállalkozásokra terhelhetik rá, amit már meg is tettek. A lakossági ügyfeleknél a kormány az év végéig teljes díj- és jutalékstopot vezetett be. A bankszámlát vezető magánszemélyekre tehát legkorábban 2025-től terhelhetik rá az emelt illetékeket a pénzintézetek, hacsak nem hosszabbítja meg ezt a díjstopot is a kormány januártól.

Az MNB hangsúlyozza, hogy a tranzakciós illeték miatti díjemeléseket eddig is kiemelt figyelemmel követte, és ezután is szigorúan fellép, ha jogsértő díjemeléseket hajtanak végre a bankok erre hivatkozva a bankszámláknál.