Globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a WHO a majomhimlő miatt
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az afrikai majomhimlő járvány kitörését, ami jelentős hatást gyakorolt a gyógyszeripari és egészségügyi szektor részvényeire.
A WHO döntése nyomán több, a majomhimlő vírus elleni küzdelemben potenciálisan részt vevő vállalat részvényárfolyama emelkedett. Japánban a Precision System Science részvényei 36 százalékkal, míg Kínában a Shanghai ZJ Bio-Tech több mint 5 százalékot emelkedett. A Bavarian Nordic A/S, amelynek engedélyezett majomhimlő vakcinája van, részvényei Koppenhágában 12,4 százalékos, New Yorkban pedig 33 százalékos pluszban zártak. Kínában a Daan Gene és az Assure Tech Hangzhou részvényei is jelentős emelkedést mutattak, felülmúlva az irányadó CSI 300 index 1,4 százalékos emelkedését.
Az egészségügyi szektor részvényei az elmúlt napokban ismét a befektetők figyelmének középpontjába kerültek, részben a Covid-19 megbetegedések számának újbóli emelkedése, részben pedig a majomhimlő-járvány miatt. Manish Bhargava, a Straits Investment Holdings alapkezelője szerint a befektetők óvatosak maradnak, és további adatokra várnak, mielőtt reagálnának.
A majomhimlő mutálódott törzse, amely súlyos tüneteket okoz, már legalább hat afrikai országban terjedt el, és a Kongói Demokratikus Köztársaságban idén mintegy 15 000 embert fertőzött meg, több mint 500 halálos áldozatot követelve. A WHO legutóbb 2022 májusában nyilvánította a majomhimlőt nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek, de ez az állapot 2023 májusában véget ért.
Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR) független szakértőiből álló sürgősségi bizottság tanácsára nyilatkozott, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban és az afrikai országok egyre több országában megszaporodott fertőzés, a majomhimlő nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet jelent. A bizottság elnöke, Dimie Ogoina professzor szerint a himlőfertőzés jelenlegi felszaporodása és a majomhimlő vírus új, szexuális úton terjedő törzse globális vészhelyzetet jelent, amelyre összehangolt nemzetközi válaszlépésre van szükség.
A majomhimlő lappangási ideje átlagosan 7-14 nap, ritkább esetekben akár 21 nap is lehet. A betegség tünetei hasonlóak a fekete himlőéhez, de enyhébbek, és jellemzően nyirokcsomó-duzzanatot okoznak. A betegség általában csak enyhe tüneteket okoz, mint például lázat, fejfájást, izomfájdalmat és bőrkiütést, de ritka esetekben halálos is lehet. A kiütések jellemzően az arcon kezdődnek, majd a test többi részére is átterjednek, és maradandó hegeket is okozhatnak.
A WHO által kihirdetett vészhelyzet a majomhimlő új variánsára vonatkozik, amelynek halálozási aránya 5-10 százalék közötti lehet, vagyis 100 betegből 5-10 belehalhat. Különösen a fiatalokat veszélyezteti, mert ők nem kaptak fekete himlő elleni oltást. Rusvai Miklós virológus szerint a vírus Európában is megjelenhet, mivel Afrikában nagy az idegenforgalom, és sokan rendszeresen hazajárnak. A 45 évnél fiatalabb generáció veszélyeztetett, mivel 1979-ben megszüntették a fekete himlő elleni oltást. A betegség kezdeti tünetei között borsónyi kemény göbök, hólyagok és gennyesedés szerepel, amelyek a fertőzést terjesztik.
Az mpoxnak két fő típusa van, melyeket Clade1 és Clade2 (klád) elnevezéssel jegyeznek. A 2022-ben kihirdetett korábbi mpox-közegészségügyi vészhelyzetet a viszonylag enyhe 2-es klád okozta, ezúttal azonban a sokkal halálosabb 1-es klád – amely a korábbi járványok során a megbetegedettek akár 10 százalékát is megölte – van túlsúlyban. A vírusban tavaly szeptember környékén történt változás. A mutációk egy 1b kládnak nevezett mellékágat hoztak létre, amely azóta gyorsan terjed, s ezt az új változatot egy tudós az eddigi legveszélyesebbnek nevezte. Ezt támasztja alá, hogy az év eleje óta több mint 13 700 mpox-megbetegedés történt a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és legalább 450-en haltak meg. Azóta más afrikai országokban, többek között Burundiban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Kenyában és Ruandában is kimutatták.
A szakértők most abban bíznak, hogy az mpox közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánítása a kutatás, a finanszírozás és más nemzetközi közegészségügyi intézkedések bevezetésének felgyorsításához vezet.
Rusvai Miklós kiemeli, hogy ez a vírus nem annyira fertőző, mint a covid vagy az influenza, hiszen nem cseppfertőzéssel terjed, márpedig a ragályosak azzal terjednek (kanyaró, influenza, covid). "A majomhimlőhöz szoros kontaktus kell: egy háztartásban kell élni vagy ennél is intimebb kapcsolat, hiszen a fertőződések 60 százaléka szexuális úton terjed. Ezért, ha valaki szexturizmus céljából utazna most Afrikába, annak azt ajánlom, hogy feltétlen halassza el az útját" – húzza alá a szakértő.
A WHO hangsúlyozta, hogy az oltás csak a védekezés egyik részét jelenti, a járvány megállítása fokozott figyelmet és a helyzet monitorozását kívánja meg. A szervezet 15 millió dolláros reagálási tervet fogadott el – ez nagyjából 5,4 milliárd forintot jelent –, emellett pedig 1,5 millió dollárt – körülbelül 540 millió forintot – szabadított fel a vészhelyzeti alapból, hogy minél hatékonyabban tudjanak reagálni a szakemberek a vírus terjedésére. Az összegeket a vírus kutatására, vakcinagyártásra és egyéb intézkedésekre fordítják majd.