Tuzson Bence miniszteri asztalán idén fél év alatt 658 titkos megfigyelési kérelem
Az idei év első felében havonta átlagosan 109 titkos megfigyelési kérelem érkezett Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, összesen 658 nemzetbiztonsági célú kérelemről van szó. A kérelmek számát a tárca nem közli, így nem tudni, hogy ebből mennyit hagyott jóvá a miniszter.
A nemzetbiztonsági célú megfigyelések engedélyezése kizárólag a miniszter hatáskörébe tartozik, és minden kérelem minősített adatnak számít. A kérelmek tartalmáról, az érintett személyekről vagy a megfigyelések eredményéről semmilyen információ nem hozható nyilvánosságra. A titkos megfigyelések célja lehet például terrorcselekmények megakadályozása vagy Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.
A tárca korábban éveken át közölte a megadott engedélyek számát, azonban a 2021-ben kirobbant Pegasus-botrány óta nem teszi közzé ezeket az adatokat. A kormányzat állítása szerint korábban is csak a kérelmek számát hozták nyilvánosságra, bár ez ellentmond a korábbi kommunikációnak.
A HVG közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy a minisztérium valójában nyilvántartja a megadott és elutasított kérelmeket, de ezeket minősített adatnak tekintik, így nem adhatók ki. Idén az első félév adatait kérve a tárca már nem hivatkozott a titkosításra, hanem azt állította, hogy nem tartják nyilván a kérelmek engedélyezett/megtagadott bontását.
A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés miniszteri engedélyeztetése jogsértőnek minősül, ezt a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban kimondta, de a gyakorlat azóta sem változott.
A Pegasus-botrány során kiderült, hogy a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések egy részét a Pegasus kémprogrammal végezték, amelynek jogszerűségét illetően számos bírálat érte. A botrányban érintett volt a hvg.hu korábbi újságírója, Dercsényi Dávid, valamint több más magyar újságíró, közéleti szereplő és ellenzéki politikus.
A HVG információi szerint az idei év első felében meghaladta a havi százat az igazságügyi miniszter asztalára kerülő titkos információgyűjtést célzó kérelmek száma. Ezek a kérelmek mind nemzetbiztonsági célból javasolták valaki megfigyelését, lakásának, autójának átkutatását, telefonjának vagy találkozóinak lehallgatását, leveleinek elolvasását, az otthonában történtek rögzítését.
A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés külső engedélyhez kötött, csak miniszteri engedéllyel folytatható, míg a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés esetében egy bíró a külső kontroll, vagyis az engedélyező. Tavaly a bűnüldözési célú, bíró által jóváhagyott kérelmek havi átlaga 11 volt, míg a miniszteri engedélyezést igénylő kérelmek száma idén tízszer több.
A Pegasus-botrányban később kiderült, hogy a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések egy részét a jogszerűségét illetően elég sok bírálatot kapott Pegasus kémprogrammal végezték el. Sőt, ezek egy részét nem is Varga Judit miniszter, hanem a jelenleg vádlottként a bíróság előtt álló Völner Pál akkori igazságügyi államtitkár írta alá.