Elfogatóparancsot adtak ki az Északi Áramlat felrobbantásával gyanúsított ukrán állampolgár ellen
Németországban elfogatóparancsot adtak ki egy ukrán állampolgár ellen, akit az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával gyanúsítanak. A német hatóságok júniusban elküldték az elfogatóparancsot Lengyelországnak, de a gyanúsított, Vladimir Zhuravlev nem került letartóztatásra, mert Ukrajnába távozott.
A Politico szerint a férfi búvároktatóként dolgozik Kijevben, és a Facebookon közzétett fényképeken a tengerparton mosolyogva látható. A német nyomozók információi alapján ukrán állampolgárok béreltek egy "Andromeda" nevű jachtot, amellyel a dán Bornholm sziget közelében lévő csővezetékekhez hajóztak, és ott robbanóanyagokat helyeztek el. A 2022 szeptemberében történt robbanások következtében az Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékéből hármat tönkretettek, de a felelősség kérdése még mindig tisztázatlan. Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is felmerült mint lehetséges felelősségek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan állította, hogy Ukrajna nem áll a támadás mögött. A német álláspont a háború kirobbanása után tarthatatlanná vált, és bár a gázvezeték a robbanások idején nem szállított gázt, a német nyomozók szerint a támadást egy ukrán csoport már 2014-ben megtervezte. A kiszivárgott dokumentumok szerint az Egyesült Államoknak már három hónappal a robbanások előtt információi voltak arról, hogy Ukrajna támadást tervez a balti-tengeri gázvezetékek ellen.
A Wall Street Journal (WSJ) részletesen beszámolt arról, hogy az Északi Áramlat elleni robbantás tervét magas rangú ukrán katonatisztek és üzletemberek dolgozták ki egy ivás közbeni ötlettől vezérelve. A WSJ információi szerint Volodimir Zelenszkij eredetileg szóban jóváhagyta a tervet, de miután a CIA is tudomást szerzett róla, elrendelte a terv leállítását. Az akciót vezető Valerij Zaluzsnij, Zelenszkij akkori főparancsnoka azonban ennek ellenére folytatta. A német nyomozás során emaileket, mobil- és műholdas telefonos hívásokat, valamint ujjlenyomatokat és DNS-mintákat szereztek, de a vizsgálat nem hozta kapcsolatba Zelenszkijt a szabotázsakcióval.
A WSJ szerint a német nyomozás most Zaluzsnijra és csapatára összpontosít, de nincsenek olyan bizonyítékaik, amiket be lehetne mutatni a bíróságon. A történtek és a nyomozás eredményei veszélyeztethetik Ukrajna és Németország kapcsolatát, ami Ukrajnának különösen nagy veszteség lenne, tekintettel arra, hogy Németország az Egyesült Államok után a legnagyobb segítséget nyújtja Ukrajnának.
A WSJ további részleteket is közölt az akcióról, amely szerint az ukránok akciója körülbelül 300 ezer dollárba került, és egy kisebb jachtot béreltek, amellyel egy hatfős legénységgel – köztük képzett, civil búvárokkal – hajóztak ki. A merénylet terve olyan volt, mintha pár részeg embernek jutott volna eszébe záráskor egy bárban. Egy résztvevő tiszt szerint az egész egy átmulatott éjszaka és egy maroknyi olyan ember elszántságának köszönhetően született, akiknek volt merszük kockáztatni az életüket a hazájukért. Zelenszkij idén februárban menesztette Zaluzsnijt.
A WSJ szerint 2022 májusában, egy átmulatott estén merült fel az ötlet, ahol magas rangú katonai tisztviselők és üzletemberek ünnepelték az orosz invázió megfékezését. A szabotázsakciót ezek az üzletemberek pénzelték, és annak ellenére valósult meg, hogy Zelenszkij a CIA nyomására lefújta az egészet. A WSJ-nek nyilatkozó négy résztvevő szerint a vezetékek végig célpontként szerepeltek az ukránoknál, és egy német rendőrségi nyomozás is megerősíti a WSJ információit.
Zaluzsnij a WSJ-nek tagadta, hogy bármiféle tudomása lenne az akcióról, az ukrán hadsereg pedig hivatalosan nem is hajthatott végre ilyesmit, Cservinszkij pedig felhatalmazás híján nem nyilatkozott. Az akció négy résztvevőjével folytatott beszélgetésből az is kiderült, hogy a vezetékek végig célpontként szerepeltek az ukránoknál, és egy német rendőrségi nyomozás is megerősíti a WSJ információit.
A német szál azért is fontos, mert júniusban már az első elfogatóparancsot is kiadták egy, az akcióban állítólag részt vevő ukrán búvár ellen, a nyomozás pedig állítólag már Zaluzsnijra és a körére fókuszál, bár bizonyítékaik egyelőre nincsenek. A németek szerint Zelenszkijnek nem volt köze az akcióhoz, de ha a sejtések után hivatalosan is arra jutnának, hogy az ukránok állnak a robbantás mögött, az rányomhatná a bélyegét az eddig a háborút illetően harmonikus ukrán-német viszonyra.
Az Északi Áramlat elleni szabotázsakció 2022 szeptemberében történt, a négyből három tenger alatti gázvezeték súlyosan megrongálódott benne. Hivatalosan azóta sem tudni egyértelműen, ki állhatott az akció mögött, mert minden érintett tagad, és egymásra mutogat. Az akció akkor súlyosan fenyegette Európa energiabiztonságát a közelgő tél előtt, bár aztán végül a hideg időt sikerült különösebb problémák nélkül átvészelni. A gázvezeték 51 százalékban az orosz állami Gazprom tulajdona, és mellette nyugat-európai energiacégek fektettek még bele rengeteg pénzt. Ukrajna már a megépülésekor sem nézte jó szemmel, mivel az Ukrajnán keresztül haladó gázvezetékeknek (és az abból származó tranzitdíj-bevételeknek) a konkurenciája.
A Politico és a Wall Street Journal információi szerint a német és más nyugati szövetségesek orosz hamis zászlós műveletet sejtenek a háttérben, és a lengyelek át is adtak egy konkrét orosz névlistát a német szövetségi hírszerzésnek. A német ügyészség azonban ezt nem tartotta hitelesnek, és ezért adott ki idén júniusban elfogadóparancsot Vladimir Zsuravlov ellen.
A búvároktató házaspár hölgy tagjával, Szvetlana Uspenskával készített interjúban a Politico azt állította, hogy semmi közük a szabotázshoz, amelynek idején Kijevben voltak a férjével, és egyébként is csak 30 méterre tudnak merülni, nem 70-80 méterre, mint ahol a vezetékek feküdtek a tenger fenekén. Állítása szerint az orosz-ukrán háború kitörésekor elmenekültek Ukrajnából, többek között Ausztriában és Bulgáriában is éltek.
A német-ukrán viszonyra is hatással lehet a most részleteiben nyilvánosságra került ügy, igaz a WSJ megjegyzi: a német nyomozás során nem rendelkeznek olyan bizonyítékokkal, amelyeket a bíróságon be lehetne mutatni. Ennek oka, hogy mindent szóban intéztek az ukránok a tervezés és végrehajtás során, nincsenek írásos bizonyítékok (legfeljebb a robbanóanyagok nyomai, a DNS-minták, illetve egy németországi autópálya kamerafelvétel áll rendelkezésre). Egy magas rangú német tisztviselő, aki ismeri a vizsgálatot, úgy fogalmazott a lapnak a német-ukrán viszonyról: "Egy ilyen mértékű támadás elegendő ok a NATO kollektív védelmi záradékának érvényesítésére, de a mi kritikus infrastruktúránkat egy olyan ország robbantotta fel, amelyet hatalmas fegyverszállítmányokkal és többmilliárd eurónyi pénzzel támogatunk".