Izrael és a Hamász konfliktusa: A gázai humanitárius válság súlyosbodik
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli a Közel-Keleten kialakult helyzetet, ahol Izrael folytatja a Hamász elleni hadműveleteket, miközben a Gázai övezet lakosságának jelentős része menekültté válhatott. A konfliktusban eddig több mint negyvenezer palesztin vesztette életét, és a helyzet további romlásától tartanak.
Az izraeli hadsereg (IDF) célja a Hamász egységeinek és infrastruktúrájának szisztematikus megsemmisítése, miközben a nemzetközi közösség az Irán és Izrael közötti feszültségekre is figyel. A gázai háborúban Izrael elfoglalta az övezetet, de a teljes ellenőrzés még nem sikerült. A Hamász infrastruktúráját célzó izraeli támadások során a Dzsabália menekülttábor és Hán Júnisz városa is ostrom alá került.
Az IDF rendszeresen jelenti be a Hamász középszintű parancsnokainak likvidálását, és a szervezet vezetői közül többen is életüket vesztették. Joáv Galant védelmi miniszter szerint a Hamász szétesőben van, de a katonai-nemzetbiztonsági elit szerint a szervezet eszméje tovább élhet. Az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari szerint "több mint 17 ezer palesztin fegyverest likvidáltak" a harcok kezdete óta az övezetben, bár nem pontosította, hogy ez a szám kizárólag a megölt fegyveresekre vonatkozik-e, vagy magában foglalja az elfogott és megsebesült harcosokat is.
A Gázai övezetben a civil infrastruktúra is komoly károkat szenvedett. Az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynöksége (UNRWA) szerint az épületek kétharmada megrongálódott vagy megsemmisült. Az UNRWA munkatársait Izrael a Hamász segítésével vádolta meg, és kilenc dolgozót az október 7-i támadásban való részvétel miatt elbocsátottak.
A gázai egészségügyi minisztérium szerint a halálos áldozatok száma csaknem 40 ezerre, a sebesülteké 92 ezerre tehető. Izrael azonban vitatja az áldozatok számát és a civilek magas arányát. A múlt hétvégén Gázavárosban két iskolát bombázott le az izraeli légierő, ahol helyi közlések szerint 93 ember halt meg.
Az ENSZ-adatok szerint a 2,2 millió gázaiból 1,9 millióan váltak menekültté. A segélyszervezetek adatai szerint a lakosság általános legyengüléséről árulkodnak, és az egészségügyi ellátás hézagosan működik.
A nemzetközi közösség az azonnali fegyverszünetet sürgeti, és a legújabb tárgyalásokat az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével csütörtökre hívták össze. A Hamász azonban szerdán közölte, hogy nem vesz részt a tárgyalásokon, de hajlandó utána egyeztetni a közvetítőkkel, ha „komoly válasz érkezik Izrael részéről”. Biden május végén vázolta fel az izraeli tűzszüneti javaslatot, amely a túszok elengedését, a Gázában tartózkodó izraeli csapatok visszavonását és az övezet újjáépítését is magába foglalhatja.
Az izraeli haderő szerint igyekeznek minimalizálni a gázai civileket ért támadásokat, és a Hamászé a felelősség, hogy a civileket „emberi pajzsként” használja. Az IDF megerősítette a CNN-nek, hogy csapást mértek a táborra, és hozzátette, hogy „legalább 19 Hamász és Iszlám Dzsihád terroristát likvidáltak”. A csapást szinte mindenki elítélte, köztük Izrael néhány legközelebbi szövetségese is.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is sürgeti az izraeli miniszterelnököt, hogy egyezzen meg a két szervezettel. Kamala Harris Gázával kapcsolatos megjegyzései hangnemváltást jeleznek Biden Izrael folyamatos támogatásához képest. Az amerikai alelnök szombaton kijelentette, hogy „túl sok” civil halt meg Gázában, és hozzátette, hogy „most azonnal meg kell kötni a megállapodást”.
Netanjahut már Izraelben is sokan bírálják az elhúzódó tárgyalások miatt. A Túszok és Eltűnt Családok Fóruma hónapok óta többször felszólította Izraelt és a Hamászt, hogy véglegesítsenek egy túsz- és tűzszüneti megállapodást.
„Az alku az egyetlen út ahhoz, hogy az összes túszt hazahozzuk. Az idő fogytán van. A túszoknak már nincs mit kímélniük. A megállapodást most kell aláírni!”
− áll a fórum múlt heti nyilatkozatában.