Embertelen hőség és zivatarok várhatók

Csütörtökön az országban tovább emelkedik a hőmérséklet, és a forróság miatt harmadfokú hőségriasztás van érvényben. Emellett zivatarokra is számíthatunk, sőt néhol légzuhatag is előfordulhat, ami hirtelen pusztító szélvihart okozhat.

A Dél-Alföldön a legnagyobb forróságra kell felkészülni, ahol a hőmérséklet néhol elérheti a 39-40 fokot. A nap folyamán fátyol- és gomolyfelhők mellett napos időre számíthatunk, csupán néhol valószínű zápor, zivatar. A légmozgás többnyire gyenge marad, de a zivatarok környezetében átmenetileg erős, viharos széllökések is előfordulhatnak.

Az ország keleti részén elsőfokú, míg a többi területen másod- és harmadfokú figyelmeztetés van érvényben a hőségre. A HungaroMet előrejelzése szerint az egész országban figyelmeztetés van érvényben, különösen Fehér, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben várható a legnagyobb meleg. Pénteken az ország középső részén is hármas fokozatú riasztás lesz érvényben.

Az országos tisztifőorvos a HungaroMet előrejelzése alapján az ország egész területére vonatkozóan harmadfokúra emelte a hőségriasztást, amely szerda 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig van érvényben. A napi középhőmérséklet az ország döntő részén 27 fok feletti, a Dél-Alföldön és Dunántúl délkeleti területein 29 fok körüli lesz.

A zivatarok mellett egy-egy helyen kis valószínűséggel légzuhatag is kialakulhat, amely több mint 90 kilométer/órás sebességű szélvihart eredményezhet. A zivatarokat lokálisan intenzív csapadék (15-25 mm), viharos széllökés (~60-80 km/h, légzuhatagban ennél nagyobb is) és jégeső (jellemzően < 2 cm) kísérheti. A légzuhatag egy erős leáramlás, ami pusztító szélvihart okozhat a talajfelszínen vagy annak közelében, és akár 240 kilométer/órás szélsebességet is elérhet.

Késő este a hőmérséklet 23 és 30 fok között várható. Az időjárás-előrejelzés folyamatosan frissül, további részletekért érdemes a friss információkat követni.

Az elmúlt 154 év legmelegebb és a hetedik legszárazabb júliusa volt az idei. A HungaroMet elemzése szerint a júliusok hőmérsékleteinek és csapadékoknak szélsőségességét összevetve az idei július volt a legextrémebb, a kiugróan magas hőmérséklet és az alacsony csapadékösszeg miatt. Az idei július középhőmérséklete 24,53 Celsius-fok volt, míg a csapadék mennyisége 22,23 milliméter. A legmelegebb július az idei volt, a leghidegebb pedig az 1913-as, 17,26 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklettel. A legszárazabb július 1952-ben volt, akkor mindössze 13,83 milliméter esett, míg a legcsapadékosabb az 1878-as, amikor 173,71 milliméter eső esett.

Az elemzés szerint nem csak 2024 júliusa volt extrém hónap a hőmérsékletet és csapadékot együttesen vizsgálva, hanem az első hét hónap átlaghőmérséklete és csapadékösszege is. Az első hét hónap átlaga az 1991-2020-as évek 10,75 Celsius-fokos átlagához képest is 2,92 Celsius-fokkal melegebb volt, az 1871-1900-as évek 9,26 Celsius-fokos átlagához képest pedig több mint 4,4 fokkal, miközben az átlagnál kevesebb eső esett az első hét hónapban.

Pénteken a napos időt csak néhol szakíthatja meg zápor, zivatar. Gyenge, mérsékelt lesz a légmozgás, erős, viharos széllökések csak záporok, zivatarok környezetében lehetnek. Újabb trópusi éjszaka várható 15-24 fokos minimumokkal. Délután pedig 33-40 fokos hőség jön.

Szombaton a sok napsütés mellett gomoly- és fátyolfelhők is megjelennek az égen. Továbbra is csak néhol fordulhat elő zápor, zivatar. A nyugatias szél mérsékelt, néhol élénk lehet. Napközben 32-40 közötti maximumokat mérhetünk.

Vasárnap egy hidegfront előterében már többfelé kialakulhatnak záporok, zivatarok, helyenként hevesebb viharok is lecsaphatnak. Feltámad a délkeleti szél, zivatarok környezetében erős, viharos lökések lehetnek. A legmagasabb hőmérséklet 32 és 38 fok között alakulhat.

Mindeközben tizenhárom hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok extrém forróság és szárazság miatt. Itthon legutóbb kedden dőlt meg a napi melegrekord, akkor 40,7 fokot mértek Kelebián. A forróság és a szárazság a mezőgazdaságot is hátrányosan érinti, eddig idén alsó hangon 350 milliárd forintos aszálykár keletkezett Magyarországon. Az idei aszályhelyzetről itt írtunk bővebben.