Orbán Viktor nem szólal fel az Európai Parlamentben, a Tisza Párt vezetői pozíciókra számíthat
Orbán Viktor miniszterelnök nem tud részt venni az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, mivel az időpont-egyeztetés során nem találtak megfelelő időpontot a magyar elnökségi program ismertetésére.
A miniszterelnök által javasolt időpontok, július 16-a és 17-e nem felelnek meg az Európai Parlament menetrendjének, így nem kerül sor a magyar elnökségi program ismertetésére az EP első plenáris ülésein. Az Európai Tanács soros elnökségét átvevő tagállam miniszterelnökének hagyományosan felszólalnia kell az EP-ben, ahol a képviselők kérdezhetik is a kormányfőt. Azonban Orbán Viktor a biztosított július 12-i, pénteki ülésen nem tud részt venni, és a napirendet meghatározó frakcióvezetők testülete nem talált helyet a magyar elnökség programjának ismertetésére az általa javasolt két másik napon sem.
A jövő heti plenáris ülés napirendjét július 11-én, csütörtökön véglegesítik, és bár egy forrás szerint lehetséges, hogy az utolsó pillanatban mégis lesz megoldás, a szóvivő szerint nem valószínű, hogy a magyar elnökség szóhoz jut szeptember előtt.
Eközben a Tisza Párt európai parlamenti képviselői akár egy szakbizottság elnöki pozícióját is sikerrel megpályázhatják, miután beléptek az Európai Néppártba (EPP). A Népszava információi szerint, ha az elnökség nem is jönne össze a frissen bejutó tiszásoknak, azért egy vagy két szakbizottsági, illetve delegációs alelnöki tisztségre mindenképpen igényt tarthatnak. A Demokratikus Koalíció két EP-képviselője nem célzott meg vezetői pozíciót az Európai Parlamentben, míg a Fidesz és a KDNP 11, illetve a Mi Hazánk egy politikusának kevés esélye van bármilyen tisztségre.
A Fidesz és a KDNP képviselői a Patrióták Európáért nevű radikális, populista frakció tagjai, de mivel a kijelölt határidő után alakultak meg, a helyek elosztásánál elődjük létszámát vették számításba, így nekik csak két szakbizottsági elnöki és hét alelnöki tisztség jut. Az EP jobb- és balközép frakciói arra készülnek, hogy a szélsőséges erők képviselőit kizárják a különböző parlamenti testületek vezető tisztségeiből. A Tisza Párt hét képviselőjével az EPP frakció hetedik legnagyobb pártja, ezért reménykedhetnek minimum egy-két alelnöki helyben.
A tiszások olyan bizottságokba akarnak beülni, ahol szaktudásukkal tudnak előrejutni, mint például az Ipari, Kulturális és Energiaügyi, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Közegészségügyi Albizottság. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője, ha vezető pozícióra nem is pályázik, folytatná munkáját a Szociális és Foglalkoztatási Bizottságban, és pályázik az Alkotmányügyi Bizottságba is, póttagként pedig a Regionális Fejlesztési Bizottságba. Molnár Csaba, a másik DK-s képviselő a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot vette célba.
A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc, közösségi médián keresztül szólította fel az ellenzéket és a magyar sajtó összes szereplőjét önvizsgálatra, hangsúlyozva, hogy az ellenzéknek el kell kezdenie felkészülnie a 2026-os országgyűlési választásokra. Gyurcsány szerint az ellenzék az elmúlt tizennégy évben folyamatosan dolgozott, de nem ért el elegendő eredményt, és bár az ellenzéki képviselők alkalmasak feladataikra, a jelenlegi stratégia nem elegendő az Orbán-rendszer legyőzéséhez. A sikerhez szerinte már most el kell kezdeni a felkészülést a következő választásokra.