A technológiai óriások dilemmája: klímavédelem vagy mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlődése jelentős kihívások elé állítja a technológiai vállalatokat, különösen a környezetvédelmi célok tekintetében. Az AI rendszerek nagy energia- és vízigénye miatt nő az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami veszélyezteti a vállalatok zöld törekvéseit.
A technológiai szektorban az AI alkalmazása jelentős áramfogyasztással és vízhasználattal jár, ami növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Google már elismerte, hogy az AI technológia veszélyezteti környezetvédelmi céljait, hiszen az adatközpontok működtetése 2019 óta 48 százalékkal emelte az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Microsoft, az OpenAI, a ChatGPT fejlesztőjének legnagyobb pénzügyi támogatója is hasonló kihívásokkal néz szembe. Elismerték, hogy az AI stratégiájuk miatt nem biztos, hogy sikerül elérniük a 2030-as „nettó nulla” kibocsátási céljukat.
Az adatközpontok, mint az AI modellek, például a Google Gemini vagy az OpenAI GPT-4 képzésének és üzemeltetésének alapvető elemei, jelentős elektromos áramigényt támasztanak. Az energiaforrástól függően ez CO2 kibocsátással jár, és a berendezések előállításából és szállításából származó „beágyazott” CO2 is jelentős tényező.
A Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint az adatközpontok villamosenergia-fogyasztása 2026-ra megduplázódhat, ami Japán energiaigényével lenne egyenértékű. Egy másik tanulmány szerint az AI technológia vízfelhasználása is jelentős mértékű lehet, akár 6,6 milliárd köbméter vizet is igényelhet 2027-re, ami majdnem kétharmadát teszi ki Anglia éves vízfogyasztásának.
A technológiai iparág számára tehát fontos kérdés, hogy képesek lesznek-e csökkenteni a mesterséges intelligencia környezetvédelmi költségeit, vagy az iparág a jelentős haszon reményében továbbra is előnyben részesíti az AI alkalmazását. Emellett a mesterséges intelligencia betanításához szükséges adatok gyűjtése is komoly etikai kérdéseket vet fel, különösen a YouTube-on található személyes jellegű tartalmak felhasználása kapcsán.
Amerikai kutatók szerint a YouTube-on lévő videók jelentős része magáncélú, személyes jelleggel készült, például családi ünnepségekről vagy baráti összejövetelekről. Az OpenAI technológiai igazgatója, Mira Murati elárulta, hogy a cég videókészítő mesterséges intelligenciáját, a Sorát YouTube-videókon képzi ki, ami felháborodást váltott ki a YouTube vezérigazgatójából, Neal Mohanból, annak ellenére, hogy a cég hasonló módszereket alkalmaz saját MI-jének fejlesztésére.
A Massachusettsi Amherst Egyetem kutatói szerint a YouTube-on található videók nagy része nem a széles nyilvánosságnak szánt tartalom, és sok esetben alacsony nézettség mellett magas elköteleződést mutatnak a lájkok és hozzászólások formájában. A platformon rengeteg olyan tartalom található, amelyet a széles közönség elérése nélkül, például oktatási anyagok vagy konferenciahívások felvételeként töltöttek fel. A kutatók szerint a mesterségesintelligencia-modellek YouTube-videókon való kiképzése komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, mivel a felhasználók nem adtak engedélyt adataik ilyen módon történő felhasználására.
A technológiai vállalatok tehát nemcsak a környezetvédelmi kihívásokkal, hanem az adatgyűjtés etikai kérdéseivel is szembe kell, hogy nézzenek a mesterséges intelligencia fejlődése során. Az iparág jelenlegi szabályozatlansága miatt a technológiai cégek önszabályozása az, ami korlátozhatja az ilyen tartalmak felhasználását, ám a vállalatok érdekei gyakran ellentétben állnak az adatvédelmi aggályokkal.