A Kúria elrendelte a budapesti polgármester-választás érvényes szavazatainak újraszámlálását

A Kúria utasítást adott Budapest főpolgármester-választásán leadott összes szavazat újraszámlálására. A döntést a Kúria honlapján tették közzé, amely szerint „a testület elrendeli, hogy a főpolgármester-választáson érvényesnek ítélt összes szavazatot meg kell vizsgálni és újra kell számolni, ezt követően pedig hitelesíteni kell a választás eredményét.”

Az újraszámlálás fogja eldönteni, ki lesz Budapest főpolgármestere. "A döntés ellen további fellebbezésnek nincs helye" - írták. A Kúria döntése Vitézy Dávid alkotmányjogi panaszának helyt adó Alkotmánybíróság ítélete után született meg, amely érvénytelenítette a Kúria korábbi, a Nemzeti Választási Bizottság döntését jóváhagyó határozatát, amely Karácsony Gergely győzelmét hirdette ki. Az Alkotmánybíróság döntése azt jelentette, hogy a Kúriának meg kellett ismételnie az eljárást és új döntést kellett hoznia.

Vitézy Dávid, aki Karácsony ellen indult, azt kérte, hogy a Kúria fordítsa meg a Nemzeti Választási Bizottság döntését és rendeljen el újraszámlálást a főváros összes szavazókörében. A IV. és VII. kerületekben választások újramegtartását is kérte, mivel Szentkirályi Alexandra, aki az utolsó pillanatban visszalépett, nevét nagyon vékony vonalakkal húzták át a szavazólapokon ezekben a kerületekben. A Kúria ítéletében az első kérelmet megalapozatlannak, a másodikat pedig indokolatlannak találta. Az LMP által támogatott polgármesterjelölt ezután alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

Hogyan jutottunk idáig?

Június 9-én Karácsony Gergely, a DK-MSZP-Párbeszéd és a Momentum által jelölt polgármesterjelölt 324 szavazattal nyerte meg a választást. A hivatalosan leadott érvénytelen szavazatokon kívül valójában csak 23 926 érvénytelen szavazatot adtak le. Éppen ezért Vitézy Dávid már a végeredmény kihirdetése előtt kijelentette, hogy mindenképpen kezdeményezni fogja a szavazatok újraszámlálását.

Három nappal később, június 12-én Vitézy benyújtotta fellebbezését a Budapesti Választási Bizottsághoz, amely előtt részletesen ismertette jogi aggályait. Azt mondta, hogy 202 szavazókörben a 20 kerületből származó bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a szavazatszámlálók helytelenül nyilvánították érvénytelennek a szavazatokat. Csapatának "rendszeres szabálytalanságokra" is utaló állításai voltak, mivel úgy vélték, hogy szándékosság lehetett abban, hogy Szentkirályi Alexandra nevét csak vékony vonallal húzták át a IV. és VII. kerületi szavazólapokon.

A Nemzeti Választási Bizottság nem várt sokáig a döntéssel:

Azon az estén elrendelték az érvénytelen szavazatok újraszámlálását, amikor a fellebbezést benyújtották.

Karácsony Gergely úgy reagált, hogy Vitézy azokra a szavazatokra támaszkodik, akik mindkettőjükre, és az áthúzott nevű Szentkirályi Alexandrára is szavaztak. A polgármester kritizálta az újraszámlálás gyors elrendelését és azt, hogy az érvénytelen szavazatokat hogyan szállították a Nemzeti Választási Irodába, mondván, hogy több helyen nem garantálták az újraszámlálás integritását.

Karácsony Gergely bejelentette, hogy bármi is legyen az újraszámlálás eredménye, meg fogja támadni, és új választást fog kérni a polgármesteri posztra.

A Nemzeti Választási Bizottság június 15-én újraszámolta az érvénytelen szavazatokat, amely csökkentette Karácsony előnyét Vitézyvel szemben. A választás végeredménye azonban változatlan maradt, Karácsony 41 szavazattal nyert, és így maradt Budapest főpolgármestere.

Mindkét jelölt, Karácsony Gergely és Vitézy Dávid megtámadta a döntést.

Mindkét jelölt hivatalosan is megtámadta az eredményt a Kúriánál, két nappal később:

Karácsony az egész főpolgármester-választás megismétlését kérte, míg Vitézy a IV. és VII. kerületekben kérte az újraszámlálást, mivel Szentkirályi nevét csak vékony vonallal húzták át a szavazólapokon. Végül a Kúria egyetlen döntésben elutasította mindkét fellebbezést, és helybenhagyta a választás végeredményét. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a kérelmek nem voltak kellően alátámasztva. Karácsony bejelentette, hogy elfogadja a bíróságok döntését, hogy a következő öt évben polgármester lesz, és hogy októberben az új közgyűlés összeülése után sem fog lemondani.

Vitézy azonban azt mondta, hogy csapata meg fogja vizsgálni a Kúria döntését, és nem zárta ki alkotmányjogi panasz benyújtásának lehetőségét. A jelölt később benyújtott egy 17 oldalas panaszt, amelyben azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Kúria döntését és semmisítse meg azt. Döntését azzal indokolta, hogy minden rendelkezésre álló jogorvoslati eszközt igénybe fog venni, és hogy ez a panasz az utolsó rendelkezésre álló eszköz.

Július 4-én Karácsony úgynevezett amicus curiae véleményt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben lényegében azt indokolta, hogy az Alkotmánybíróságnak miért kellene elutasítania Vitézy Dávidnak a főpolgármester-választással kapcsolatos alkotmányjogi panaszát, amelyet az előző héten nyújtott be.

A Kúria döntésére reagálva Karácsony Gergely így írt: "A Nemzeti Választási Bizottságnak hat napja van arra, hogy harminckétszer annyi szavazólapot számoljon meg, mint amennyit egy nap alatt számolt meg az utolsó alkalommal, amikor az érvénytelen szavazatokat számolták. Csak remélni lehet, hogy nem lesz káosz.

De legyen újraszámlálás. Azonban erős garanciákra van szükség".

Vitézy Dávid üdvözölte a döntést, és azt mondta, hogy "jó lett volna, ha nem kellett volna ennyi jogorvoslati lépésre és ennyi időre szükség egy teljes újraszámláláshoz", hozzátéve, hogy "ilyen szoros eredmény esetén bármely demokráciában teljes újraszámlálásra kerül sor".