A Microsoft-vezető szerint az interneten minden szabadon felhasználható
Komoly szerzői jogi viták övezik az új technika térnyerését, és felmerül a kérdés, hogy vajon a mesterséges intelligencia területén is érvényesülhet-e a szabad felhasználás. Mustafa Suleyman, a Microsoft mesterséges intelligenciáért felelős igazgatója szerint az interneten minden szabadon felhasználható, ami komoly vitákat váltott ki.
Mustafa Suleyman, a Microsoft mesterséges intelligenciáért felelős vezetője a héten a CNBC műsorában kijelentette, hogy az interneten minden szabadon felhasználható. Suleyman, aki korábban a Google által felvásárolt Deepmind alapítója és vezetője volt, majd zaklatási botrány miatt távozott onnan, 2022-ben alapította meg az Inflection AI-t, amit a Microsoft idén áprilisban felvásárolt.
A Microsoft és az OpenAI, amely a Microsoft szoros üzleti partnere, több bírósági ügybe keveredett, mert nagy nyelvi modellek betanításához a szerzők engedélye nélkül használtak fel tartalmakat. A legnagyobb ilyen per a New York Times által indított, ahol a GPT-3-as modell megsemmisítését követelik, mivel azt a lap cikkein tanították be.
Az MI fejlesztőknek kevés választásuk van, a generációnként nagyságrendekkel több paramétert kezelő modellek betanításához minden elérhető szöveget felhasználnak, a Reddit fórumaitól kezdve a régi gyűjteményeken át az illegális digitális könyvtárakig. Suleyman szavai ebben a kontextusban programbeszédként hatottak.
Suleyman szerint a nyílt webre felkerülő tartalmak a 90-es évek óta a társadalmi szerződés részét képezik, és ezek a méltányos felhasználás körébe esnek, szabadon másolhatók, átalakíthatók és reprodukálhatók.
A szerzői jogok országonként eltérőek, és általában a szerzőnek az alkotásához különleges jogai vannak, amik nem szűnnek meg azzal, hogy az alkotást részben vagy egészben feltöltik az internetre. Léteznek olyan esetek, amikor egy alkotás méltányosan vagy szabadon felhasználható, például hivatkozás céljából, iskolai szemléltetésre, átdolgozásra vagy magáncélú biztonsági másolat készítésére. Az, hogy a mesterséges intelligencia betanítása ebbe a kategóriába esik-e, jövőt meghatározó elvi kérdés.
A mesterséges intelligencia betanításához használt tartalom beszerzésénél a cégek figyelmen kívül hagyják a robots.txt fájlt, ami nem jogi dokumentum, hanem egy üzenet a keresőmotoroknak. Ezzel az OpenAI és társai aláássák a fair use érveiket.
Az évtizedet meghatározó vita kezdete ez csupán, de az ügy egyre furcsábbá válik, ha összevetjük az érdeksérelmeket a mesterséges intelligencia által létrehozott hallucinációkkal. Ironikusan fogalmazva, mintha ellopták volna az egész internetet, hogy létrehozzanak egy olyan programot, ami például azt javasolja az embereknek, hogy ragasztóval rögzítsék a feltéteket a pizzán.