A Kárpátalján élő belső menekültek helyzete

A Kárpátalján élő belső menekültek 42 százaléka depressziós, és a munkanélküliek aránya 21 százalék, ami jelentősen magasabb az országos átlagnál – derült ki a MedSpot Alapítvány kutatásából. A felmérés során 119 menekült töltötte ki az alapítvány kérdőívét négy közösségi szálláshelyen, és a válaszadók 65 százaléka nő, 45 százaléka pedig 55 év feletti volt. A kutatás szerint a menekültek fizikai és lelki állapota jelentősen rosszabb, mint a Magyarországon élőké.

Ukrajnában jelenleg 3,5 millió belső menekült él, akiknek el kellett hagyniuk otthonukat, de az országon belül találtak menedéket. A belső menekültek többsége keleten, Dnyipropetrovszki és Harkivi területen, valamint Kijevben található, de Kárpátalján is több tízezer ember él menekültként.

A kormányzati rendeletmódosítás következtében a kárpátaljai menekültek kiesnek a magyar állami menekültrendszerből, mivel a rendelet csak bizonyos ukrajnai régiókból érkezőknek biztosít állami segítséget Magyarországon, és a Máltai Szeretetszolgálat kivételével minden magyar segítőszervet kizártak az eddigi rendszerből.

A Kárpátaljára menekülők közül 34 százalék Luhanszkról, 32 százalék Donyeckről, 16 százalék pedig Harkivból érkezett, és kilencből tíz menekült már több mint egy éve él távol otthonától. Habár 30 százalékuknak felsőfokú, 39 százalékuknak középfokú végzettsége van, csak minden ötödikük talált munkát, többnyire alacsony presztízsű állásokban.

A menekültek anyagi helyzete rendkívül nehéz, közel negyedük a legalsó jövedelmi decilisbe tartozik az ukrán társadalomban. A helyi kapcsolatok hiánya is súlyosbítja helyzetüket, hiszen 80 százalékuk senkit nem ismert Kárpátaljára érkezéskor, és a menekültek fele családtagjaival együtt hagyta el otthonát.

Az elszigetelődés mértékét mutatja, hogy a válaszadók 45 százaléka a menekülés előtt egy átlagos hétköznap legalább 10 emberrel került kapcsolatba, Kárpátalján ez csupán 28 százalékukra igaz. Az ukrán belső menekültek 19 százaléka értékelte egészségi állapotát legalább jóra egy ötfokú skálán, míg Magyarországon ez az arány 58, az EU-ban pedig átlagosan 69 százalék. A depresszió előfordulása is magasabb a Kárpátalján élő menekültek körében: 27 százalékuk szenved tőle, míg Magyarországon ez az arány csupán öt százalék.