A szőlő őstörténete és kapcsolata a dinoszauruszok kihalásával

A dinoszauruszok kihalása nem csak a moziknak és múzeumoknak, hanem a borászatnak is új lehetőségeket teremtett, amint azt a paleobotanika legújabb felfedezései is alátámasztják.

Az emberiség és a szőlő kapcsolata évezredek óta fennáll, de a szőlő őstörténete csak mostanában válik egyre ismertebbé, köszönhetően az ősi fosszíliáknak. A Nature magazinban nemrégiben közzétett tanulmány szerint a szőlő 19 és 60 millió évvel ezelőtt terjedt el a nyugati féltekén, Kolumbia, Panama és Peru területén talált magok alapján. A legkorábbi ismert szőlőmagot Indiában találták, amely 66 millió éves és egyidős a Chicxulub-eseménnyel.

A Chicxulub-esemény egy hatalmas aszteroida becsapódását jelenti, amely a Mexikói-öböl közelében lévő Yucatán-félszigeten hozott létre egy 20 kilométer mély és 200 kilométer átmérőjű krátert. Ez a becsapódás okozta a fajok 76 százalékának kihalását, beleértve a nem úszó vagy repülő dinoszauruszokat is.

Fabiany Herrera, a chicagói Field Természettudományi Múzeum paleobotanikusa szerint a dinoszauruszok kihalása jelentős hatással volt a növényvilágra is, az erdők összetétele teljesen átalakult. Herrera kiemelte, hogy a szőlők a dinoszauruszok kihalása után kezdtek el igazán elterjedni a Földön.

A dinoszauruszok eltűnése után a sűrűbb erdőkben a szőlők mászóképessége vált előnyössé, és a bogyókat fogyasztó madarak, valamint emlősök segítségével terjedtek el a magok. A dél-amerikai szőlőfajt, amelyet a Field Természettudományi Múzeum egyik paleobotanikusáról, Arthur T. Susmanról Lithouva susmanii néven neveztek el, a modern szőlő rokonaként azonosították.

Herrera szerint más növények térhódítása mögött is hasonló kihalási események állhatnak, és a jövőben a napraforgó, orchidea és ananász történetét is szeretné felderíteni. A legutóbbi genetikai felmérések szerint 2503 asztali- és borszőlő fajtát azonosítottak, valamint 1022 vad szőlő fajt. A Földközi-tenger környéki szőlőket egy jégkorszak szakította ketté 200 ezer évvel ezelőtt, és az ember 11 ezer évvel ezelőtt kezdte termeszteni a szőlőt Nyugat-Ázsiában és a Kaukázusban.

: (CNN, IFL Science, ZME Science)