Magyarországon terjed a szamárköhögés
Magyarországon ismét terjed a szamárköhögés, ami különösen meglepő, tekintettel arra, hogy az országban 1953 óta kötelező a betegség elleni védőoltás. A fertőzés elleni védekezés részeként a csecsemők többszöri oltást kapnak, de a felnőttek körében is egyre inkább ajánlott az immunizálás, bár jelenleg hiány van a felnőtteknek szánt vakcinából.
Az utóbbi időben Magyarországon járványszerűen terjed a szamárköhögés, ami különösen meglepő, mivel az országban 1953 óta kötelező a védőoltás, és az elmúlt évtizedekben szinte teljesen sikerült kiszorítani a betegséget. A csecsemők 3 hónapos koruktól kezdve több alkalommal kapják meg a vakcinát - 3, 4 és 5 hónapos korban, majd 3 és 6 éves korban, amely a torokgyík és a tetanusz elleni immunizálással egyidejűleg történik (DPT-oltás).
A betegség kórokozója a Bordetella baktériumcsoportba tartozó alfajok, amelyek ellen elsősorban antibiotikumos kezelést alkalmaznak az orvosok. A szamárköhögés kezdeti tünetei között légúti hurutos panaszok, éjszakai köhögés jelentkezik, majd kialakul a rohamokban jelentkező, kínzó köhögés, a hangos, húzó belégzés, a "szamár-ordítás" és a rohamot befejező hányás. A szövődmények különösen csecsemőknél és kisgyerekeknél gyakoriak, mint például középfül-gyulladás vagy tüdőgyulladás.
A felnőttek esetében a leggyakoribb tünet az elhúzódó, akár 2 héten túl tartó heves köhögés, ritkábban hányással kiegészülve. A hangos, húzó belégzés ebben az életkorban ritka. A felnőttek egy részének, különösen az idősebb, krónikus betegeknek, szintén ajánlják a szamárköhögés elleni oltást, azonban a Portfolio szerint jelenleg országos hiány van a felnőtteknek szánt vakcinából.