Lakásvásárlás: drasztikus áremelkedés kilenc megyében
Az elmúlt hat év során jelentősen megugrott az ingatlanok ára Magyarországon, kilenc megyében pedig a lakásvásárlásra fordított összeg akár a duplájára is nőtt. Az országos átlagban 86 százalékos emelkedést tapasztalhatunk, ami átlagosan 20,6 millió forintos többletkiadást jelent az otthonteremtés terén.
A Dunahouse közleménye szerint a használt és új ingatlanok piacát vizsgálva 44,7 millió forintra nőtt az átlagosan ingatlanra fordított összeg, ami több mint 20,6 millió forintos növekedést jelent a 2018-as adatokhoz képest. Pest megyében különösen magas, 56,2 millió forintos átlagárról beszélhetünk, itt az ingatlanok ára 125 százalékkal emelkedett. Budapesten a drágulás mértéke 64 százalék volt, de érdekes módon a választott ingatlanok mérete 6 százalékkal, 65 négyzetméterre csökkent.
A piaci változásokat több tényező is befolyásolta az elmúlt években. A 2020-as pandémia hatására megnőtt a természetközeli helyek iránti érdeklődés, míg a 2022-es orosz-ukrán háború által kiváltott energiaválság a panelépületek népszerűségét növelte. Az elavult, nagy alapterületű családi házak kevésbé voltak keresettek, az infláció és a magas kamatkörnyezet pedig 2023-ra jelentősen visszavetette a vásárlási kedvet. 2024-re azonban a piac ismét élénkült, a négyzetméterárak és az otthonteremtésre fordított összegek ismét emelkedésnek indultak, részben a megújuló otthonteremtési támogatások és a rendeződő kamatkörnyezet hatására.
A használt ingatlanok piacát vizsgálva kilenc megyében tapasztalható a legnagyobb áremelkedés, ahol az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg több mint a duplájára nőtt. Tolna, Baranya és Komárom-Esztergom megyékben a legjelentősebb az árnövekedés, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkisebb a drágulás mértéke.
A vásárlási szokások és az árak formálódtak az elmúlt hat évben, a vevők által választott ingatlanok átlagos mérete azonban csak minimális eltérést mutat. Országos szinten egy négyzetméterrel, 79 négyzetméterre nőtt, Pest megyében 101-ről 102 négyzetméterre bővült az alapterület, míg a vidéki területeken változatlanul 79 négyzetméteres házak és lakások jelentették a normát.
Vármegyei szinten – ezúttal már csak a használt ingatlanokra vonatkozó adatokat vizsgálva – megállapítható, hogy kilenc vármegyében emelkedett több mint duplájára az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg. A legjelentősebb, 130% feletti az eltérés Tolna, Baranya és Komárom-Esztergom vármegyében, a legenyhébb, 36%-os drágulás pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérhető. A legnagyobb anyagi terhet a fővárosi otthonteremtés után a Pest megyei lokációt választók számára jelenti a lakásvásárlás, ők átlagosan 53,5 millió forintot költöttek idén használt házra vagy lakásra, a legkisebb befektetést pedig a nógrádi ingatlanszerzés jelenti, itt idén is alig haladja meg az átlagos ingatlanérték a 17,1 millió forintot.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ