Súlyos kérdéseket kell megválaszolnia a kudarcot vallott ellenzéknek

Újratervezés előtt állnak a parlamenti ellenzéki pártok, miután a június 9-i választásokon nem a kormányoldal, hanem egy új ellenzéki szereplő ütötte ki őket. Összefoglaló cikkünkben végigvettük, hogy ki mit veszített, és milyen stratégiai kérdéseket kell megválaszolniuk ahhoz, hogy pályán maradhassanak.

Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenése előtt az volt az általános ellenzéki hozzáállás, hogy a 2024-es választások eredménye meghatározza majd, kik nevezhetnek a kormányoldallal szemben a kihívó szerepére a 2026-os országgyűlési választásokon (legtöbbjüknek inkább a túlélésről szólt a 2022 óta eltelt két év). A választási kampány hajrája a hagyományos, „régi” ellenzéki pártoknak egy kétségbeesett túlélőshow-vá változott, a tét már mindannyiuk számára az volt, hogy ki tud talpon maradni az egyre népszerűbbé váló új ellenzéki szereplő mellett. A választási eredmény kijózanítóan ütős választ adott erre, és az előselejtezőnek tekinthető június 9-ével egy új „játék” kezdődött, új felállással.

Hogy miért pont Magyar Péter tudott ellenzéki messiássá válni a kormánykritikus választók szemében, arról nemrégiben Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője beszélt az Indexnek. Neki az a véleménye, hogy jelenleg a régi ellenzéki pártok számára megállíthatatlan a Tisza Párt előretörése.

A választási eredmény kijózanítóan ütős választ adott erre, és az előselejtezőnek tekinthető június 9-ével egy új „játék” kezdődött, új felállással. Ha most úgy is tűnik, hogy ez már megváltoztathatatlan 2026-ig, akkor érdemes rámutatni, hogy a következő országgyűlési választásokig még van vagy két év. Azt pedig éppen a Tisza Párt sikere bizonyította be, hogy néhány hónap alatt is földrengésszerű változások következhetnek be a politikában.

Tiszta a pálya, de el lehet esni

Az ellenzéki térfélen most tiszta a pálya számára, nincs más szereplő, aki versenyre kelhetne vele – jelentette ki Rajnai Gergely a Tisza Párttal kapcsolatban. Azt is megjegyezte: Magyar Péternek nagyon nagy hibát kell elkövetnie ahhoz, hogy például a DK-nak újra esélye legyen vezetni az ellenzéket.

Mi lesz az ellenzéki pártokkal?

Nem túlzás azt állítani, illetve a háttérbeszélgetéseink alapján is az a következtetés vonható le, hogy június 9-e óta a hagyományos ellenzéki pártok mély válságban vannak, és nem sokan tudják, hogyan lehetne abból a gödörből kimászni, ahová estek. A választások előtt létezett egy terv, hogy Karácsony Gergelyt ne az „óbaloldali” pártok, hanem egy sikeres polgármesterekből álló jelölőszervezet indítsa – nem titkoltan azért, hogy Karácsonyt elhatárolják a DK-tól. A terv a pártok ellenállása miatt meghiúsult, a DK-tól szabadulni próbáló Karácsony végül Dobrev Klárával került közös plakátra. Böcskei Balázs, az Idea Intézet stratégiai igazgatója szerint a magyar politika eljutott egy olyan helyzetbe, hogy értékek nélkül is lehet fordítani a politikán, és Magyar Péternek nincs értékkatalógusa.

Csaknem a lejtő alján

A legnehezebb helyzetben és a legrosszabb állapotban talán a Jobbik – Konzervatívok vannak. Legradikálisabb időszakában, a 2009-es európai parlamenti választáson érte el első nagy sikerét a párt. Tizenöt éve 427 773 szavazatot kaptak, ez akkor 14,77 százalékot és három mandátumot ért. Most, 2024-ben már csak 45 404-en szavaztak a többszöri irány- és vezetőváltáson, név-, valamint logóváltoztatáson, illetve pártszakadásokon átesett pártra, amely így 1 százalék alá zuhant.

A mérleg nyelve lehetnek?

A Mi Hazánk esetében általában nem kérdés, hogy mit jelent a radikalizmusa, és ez jobban beazonosíthatóvá teszi az erre fogékony választóknál. A Jobbikból kiszakadt legsikeresebb politikai közösség, és mára túlszárnyalták anyapártjukat.

Piros lapot kap a zöld párt?

Az LMP hasonlóan kétségbeesett helyzetben van, mint a Jobbik, bár az okok eltérnek. A zöldpárt 2018 után társutas szereplővé zsugorodott, amelynek ügyeskednie, helyezkednie kellett ahhoz, hogy ne essen ki a belpolitikai palettáról.

Bekaptak egy nagy ütést

Nem a Momentum van a legrosszabb helyzetben a parlamenti ellenzéki pártok közül, de a legnagyobb pofont ők kapták. A 2019-es európai parlamenti választás áttörést jelentett a pártnak: 344 512-en szavaztak rájuk, és ez két mandátumot hozott nekik. Öt év után drámai a különbség: több mint 175 ezer szavazó eltűnt a Momentum mögül, és egyetlen egy képviselőt sem tudnak küldeni az Európai Parlamentbe. A budapesti önkormányzati választásokon a Momentum, a XII. kerületben a Kétfarkú Kutya Párt jelöltje győzte le az MSZP-DK-s polgármester-jelöltet.

Lefejezett baloldal

Március végén Dobrev Klára, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely együtt jelentették be, hogy a DK, az MSZP és a Párbeszéd – Zöldek stratégiai együttműködést kötöttek. A megállapodásuk hosszú távra szólt, amelynek része volt, hogy közös európai parlamenti és fővárosi listát állítanak, közös jelöltjeik lesznek, illetve a 2026-os országgyűlési választáson is együttműködnek majd, közös miniszterelnök-jelölt mögé állnak be. Azonban a Tisza Párt megjelenésével végül Gyurcsányéknak sem lett okuk örömre. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója szerint a Fidesznek minden esélye megvan a kényelmes győzelemre, akár a kétharmadra is, de Magyar Péter pártjának az erőssége új dinamikát ad a magyar pártrendszerben.

(Borítókép: Dobrev Klára, a DK–MSZP–Párbeszéd EP-listavezetője beszédet mond a három párt európai parlamenti és önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a budapesti Radisson Blu Béke Hotelben 2024. június 10-én. Mellette Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, Komjáthi Imre (b3) és Kunhalmi Ágnes (b4), az MSZP alelnökei. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)