„Ha Orbán marad, itt mindenki külföldre költözik” – Komárom-Esztergom dombjai közt jártunk

Komárom-Esztergom megye dombjai között járva kerestük a választ arra, hogy mi lehet a titka annak, hogy bizonyos falvakban a Fidesz vereséget szenvedett.

A Tisza menti falvakban tett látogatásaink során próbáltuk megfejteni, mi állhat a helyi lakosok politikai döntései mögött. Az itt élők hangulata és véleménye jelentős mértékben eltérhet az országos trendektől, ami különösen érdekes lehet a politikai elemzők és a társadalomkutatók számára. Az ilyen kis közösségekben tapasztalható politikai változások mélyrehatóan befolyásolhatják a helyi társadalmi dinamikát, és akár a nagyobb politikai képet is árnyalhatják.

A politikai változások mellett a kulturális és oktatási intézményekben zajló események is jelentős hatással lehetnek a közhangulatra. Példaként említhető a szentesi Horváth Mihály Gimnázium (HMG) esete, ahol a drámatagozat diákjai és szülei „csendes kiállást” szerveztek az intézményvezető, Sipos Kitti Lídia döntése ellen, amely megszakította a 25 éve tartó együttműködést a fővárosi Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnáziummal (KIMI) . A helyi zeneiskolával való együttműködésre való átállás nem talált támogatást a diákok és a szülők körében, akik szerint a KIMI rengeteg hasznos lehetőséget nyújtott a tanulóknak, mint például tréningeket, délutáni foglalkozásokat és a felsőbb éveseknek fesztiválokon való részvételt, valamint osztálykirándulások alkalmával szállást biztosított a kilencedikeseknek Budapesten .

A tüntetésen mintegy száz ember vett részt, köztük az aHang helyi aktivistái is, akik petíciót indítottak a döntés ellen, amit eddig 2400-an írtak alá . A kulturális értékek védelmében tett lépésükkel a szentesi drámatagozat mellett kiállnak a kultúra leépítése ellen is, amely már-már rendszerszintűvé vált az országban .

A helyi politikai és kulturális események összefonódása a szentesi intézményvezető, Sipos Kitti Lídia esetében is megfigyelhető, aki fideszes színekben indult a júniusi önkormányzati választáson, ami törvényileg nem ütközik akadályba, de kérdéseket vethet fel az intézményi döntések mögötti motivációkról . Az ilyen események is befolyásolhatják a helyi közösségek politikai döntéseit, és hozzájárulhatnak a politikai változásokhoz a kis közösségekben.

Az eseményen a korábban jobbikos, majd DK-s, jelenleg független országgyűlési képviselő Varga Ferenc is felszólalt, aki kritizálta a tankerület és az igazgatónő döntését, mondván, hogy „az olyan fontos értékeinket, mint a szentesi drámatagozat, gyakorlatilag lábbal tiporhatják” . A gimnáziumért korábban nyílt levélben Alföldi Róbert, Nyáry Krisztián és Szőke András is kiállt, amivel tovább erősítették a közösség és a kultúra iránti elkötelezettségüket .

Rétvári Bence államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy az iskola átszervezésének célja csak az eddigi nagymértékű tandíj visszaszorítása volt, és hogy a változások a délelőtti dráma képzést nem érintik, az oktatás az eddigiekkel azonos módon és feltételekkel valósul meg a jövőben is. A délutáni művészeti képzést a következő tanévtől a tankerületi központ fenntartásában álló Szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola látja majd el, lényegesen alacsonyabb térítési díj ellenében . Az igazgató a tervezett változásokat szülői értekezleten ismertette, és levélben tájékoztatta az érintett szülőket, valamint a művészeti képzésben érintett kollégákkal is történt egyeztetés, miszerint a továbbiakban is számítanak a munkájukra, amennyiben részt kívánnak venni a délutáni művészeti képzésben .