Franciaországban polgárháború törhet ki az olimpia alatt
Franciaország előrehozott választások előtt áll, és Emmanuel Macron elnök a szélsőjobboldal térhódítása elől próbál menekülni, de könnyen lehet, hogy saját csapdájába esik.
Emmanuel Macron elnök a szélsőjobboldal európai parlamenti választásokon aratott győzelme után írta ki az előrehozott választást, amelynek célja egy villámháborúval kizökkenteni a választókat a „szélsőségekkel” való kacérkodásból és centrista többséget juttatni a nemzetgyűlésbe. Azonban a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) még mindig vezet a felmérésekben, és egy baloldali szövetség, amelynek fő alkotóeleme a szélsőbaloldali France Unbowed (LFI), a második helyre pályázik. A legvalószínűbb kimenetel vagy az RN abszolút többsége, vagy egy béna kacsa parlament lehet, ahol egyetlen pártnak vagy koalíciónak sincs abszolút többsége.
Nicolas Baverez szerint Franciaországban három kockázat is megjelenik: az államadósság válsága, az utcák erőszakba borulása és az intézményi összeomlás. Az Ötödik Köztársaság válságok átvészelésére tervezett rendszere instabil helyzetben van, és a polgárok, akárcsak az elnök, nem tudják, mit tegyenek.
Emmanuel Macron a polgárháború lehetőségére is utalt, mondván, hogy ez a szélsőjobb és a szélsőbal programjának logikus következménye lehet. Baverez szerint veszélyes a "polgárháború" szó használata, és a félelemmel való hatalommentés egy demokráciában gyűlöletet és erőszakot szülhet.
Gérald Darmanin belügyminiszter szerint a hatóságok erőszakos tüntetésekre számítanak a választás első és második fordulójának napján. A rémálomszerű forgatókönyv az lenne, ha a Nemzeti Tömörülés győzelme után a szélsőbaloldalon tüntetések törnének ki, amelyek erőszakba fulladnak, és a külvárosokban élő bevándorló családokból származó emberek is csatlakoznának hozzájuk.
Az olimpiai játékokat érintő politikai instabilitás kérdése is felmerül, amelyek kevesebb mint három héttel a szavazás után kezdődnek. Baverez szerint Franciaországban most van a populista pillanat, és az euróövezeti tagság által biztosított védelem véget érhet. Ezzel párhuzamosan, a nemzetközi kapcsolatok terén Emmanuel Macron francia elnök találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel az Elysée-palotában, ahol a diplomáciai kapcsolatok erősítése mellett Európa biztonságáról és önállóságáról is tárgyaltak. Orbán Viktor, aki nemrégiben Giorgia Meloni olasz kormányfővel tárgyalt Rómában, a találkozót követően érkezett Párizsba. Magyarország július 1-jétől tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját, ami további geopolitikai jelentőséggel ruházza fel a francia-magyar kapcsolatokat. Orbán Viktor szerint Franciaország is támogatja a magyar EU-elnökség programját, amelynek középpontjában az európai gazdaság megerősítése áll, és megkapták a jóváhagyást, hogy a következő fél év Európában a magyar elnökség alatt az európai gazdaság versenyképességének javításáról szóljon.
Franciaországban vasárnap nemzetgyűlési választásokat tartanak, amelyen a felmérések szerint Macron pártja jelentős kudarcot fog szenvedni. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több mint egy hónapja tartanak az összecsapások Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában, ahol a függetlenségpárti, őshonos kanak lakosság feszült neki a rendfenntartóknak. Az elégedetlenség felszínre bukását egy törvényjavaslat vezetett, amely engedte volna mindenki számára a részvételt a szavazáson, aki elérte a választókort és legalább 10 éve Új-Kaledóniában él. Az őshonos lakosság tiltakozni kezdett a javaslat ellen, ami zavargásokhoz vezetett. A harcokban többen életüket vesztették, és Emmanuel Macronnak, a francia elnöknek kellett közbeavatkoznia, de a helyzet továbbra sem rendeződött, állandóak az összecsapások a tüntetők és a csendőrök között.
A vasárnapra tervezett demonstrációkat szervező feminista szervezetek, szakszervezetek és nem kormányzati szervezetek felemelték szavukat „a szélsőjobboldal látszatfeminizmusa” ellen. Macron szerint, akinek pártját mindössze a harmadik helyre mérik a június 30-án kezdődő előrehozott parlamenti választások előtt, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) bűnözéssel és bevándorlással kapcsolatos tervei stigmatizáláson vagy megosztottságon alapulnak, és ezért megosztottsághoz és polgárháborúhoz vezethet.