Határviták és birtokvédelmi eljárások Magyarországon
Hazánkban évente hatezer birtokvédelmi eljárást kezdeményeznek, de csak a kérelmek harmadának adnak helyt, gyakran határviták miatt.
Magyarországon a birtokvédelmi eljárások jelentős részét határviták motiválják, amelyek során az épületek vagy kerítések helyes elhelyezkedése kérdéses. Évente körülbelül hatezer ilyen eljárást indítanak, de csupán a kérelmek egyharmadát fogadják el. A birtokperek gyakori okai közé tartozik, hogy egy épület vagy kerítés megfelelő helyen van-e, illetve hogy milyen magas lehet a kerítés.
A birtokvédelem lehetőséget biztosít a zavartalan birtoklásra, legyen szó ingatlanról vagy ingóságról. A birtokos lehet tulajdonos, bérlő, használó, haszonélvező, vagy föld esetén haszonbérlő. A birtokláshoz nem feltétlenül szükséges szerződés, egy szóbeli megállapodás is elegendő lehet.
A birtokvédelem eszköztára és a jogos önhatalom
A birtokvédelem három fő eszköze a jogos önhatalom, a jegyzői eljárás és a birtokvédelmi per. A jogos önhatalomtól a legtöbb birtokos ódzkodik, mivel annak szükségességét és arányosságát nehéz megítélni. Ha a birtokháborítás egy éven belül történik, a birtokos kérhet birtokvédelmet a helyi jegyzőtől, vagy azonnal fordulhat a bírósághoz. A jegyzői döntés ellen nem lehet fellebbezni, de a bíróságon megtámadható.
A birtokvédelmi eljárások gyakori okai
Kajó Cecília, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség tanácsadója szerint a birtokvédelmi eljárásokat gyakran az indítják, hogy a bérbeadó tulajdonosok zárcserével vagy közművek kikapcsolásával próbálják elüldözni a nemfizető bérlőket, vagy a válófélben lévő házastársak zárják ki egymást az ingatlanból. A jegyzőkhöz évente több mint hatezer kérelmet nyújtanak be, de a jegyzők a kérelmek többségét elutasítják, mivel azok nem birtokvédelmi ügyek. Átlagosan évente kétezer esetben adnak helyt a kérelmeknek.
A birtokháborítás és a pereskedés
A birtokháborítás tárgya szinte kifogyhatatlan, különösen ha nagy értékű ingatlanokról van szó. Éles Róbert címzetes törvényszéki bíró szerint a perlekedési hajlandóságot az is növeli, ha az ingatlan üdülőövezetben található. A birtokvédelmi perben a felperesnek kell bizonyítania, hogy a zavarás mértéke túllépi a szükséges mértéket, és igazolnia kell a bekövetkezett kár mértékét. Gyakran szakértőt rendelnek ki, aki megállapítja a zavarás mértékét, és a szakértői költségeket a felperesnek kell előlegeznie.
Éles Róbert szerint a birtokháborítás tárgya végtelen, és sok esetben a rossz szomszédi viszonyok miatt indítanak oda-vissza pereket. A békés együttélés érdekében sok mindent meg lehet beszélni, de az építésügyi szabályokat mindenképpen be kell tartani.