Kötelezővé válnak bizonyos életmentő szűrővizsgálatok

A halálos betegségeket is kimutató méhnyakszűrés, emlőszűrés, valamint a vastagbél- és végbélszűrés kötelezővé válik az egészségbiztosítási módosítások eredményeként. A szakértők szerint a társadalmi tudatosság növelésével lehetne ösztönözni a lakosságot, hogy valóban részt vegyenek a szűrővizsgálatokon.

A kormány által bevezetett salátatörvénycsomag több egészségügyi változtatást is magában foglal, mint például az arcfelismerő beléptetőrendszerek bevezetése és az intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy a kórházakban hagyott újszülötteket, ha az édesanya hat hét után sem jelentkezik értük, minél hamarabb örökbe fogadhassák. A Magyar Közlönyben kihirdetett törvény az egészségbiztosítási jogszabályokat is módosítja, amelynek értelmében 2024. június 13-tól a kötelező szűrővizsgálatok listája kibővül a vastag- és végbélszűréssel, és az alábbi célzott szűrővizsgálatok válnak kötelezővé:

• 25 és 65 év közötti nők esetében háromévente méhnyakszűrés,
• 45 és 65 év közötti nők esetében kétévente emlőszűrés (mammográfia),
• 50 és 70 év közötti korosztály számára kétévente vastag- és végbélszűrés.

A változások célja, hogy a súlyos betegségeket időben felismerjék, hiszen a korai diagnózis jelentősen növeli a gyógyulás esélyeit és csökkenti a kezelés költségeit. 2025. január 1-jén lép hatályba az új szabály, amely előírja, hogy a fent említett szűrővizsgálatok meghatározott évenkénti elvégzése kötelező lesz. Amennyiben a kötelezettségének nem tesz eleget a kötelezett vagy a törvényes képviselő, az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal rendelheti el a szűrővizsgálatot, ami azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

Méltányossággal megigényelhető gyógyszerek

A törvénymódosítás létrehozza a Batthyány-Strattmann László Alapítványt, amelynek célja, hogy a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból támogatást nyújtson. Az alap olyan gyógyszerek beszerzésére biztosíthat fedezetet, amelyek még nem kerültek be a társadalombiztosítás által finanszírozott körbe, és melyek a páciens gyógyulásához elengedhetetlenek, azonban saját költségére nem tudná beszerezni.

Az alapítvány 2025. január 1-jétől fog döntést hozni a méltányossági eljárások esetében, de az akkor folyamatban lévő méltányossági ügyekben még az egészségbiztosító fog eljárni.

Aggasztóan kevesen járnak rendszeres szűrésre

Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos, és sok esetben előrehaladott daganatos betegségekben szenvedő pácienseket általában nagyon későn diagnosztizálják, ami az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet. A rendszeres szűrővizsgálatok növelése a kötelezővé tétel által azonban problémás lehet, mert már így is akkora orvos- és szakemberhiánnyal küzd a rendszer, hogy az intézkedés tovább növelné a kapacitáshiányt, plusz terhet róva a gyenge lábakon álló rendszerre. A szükséges erőforrások hiányában a várakozási idő még magasabbra nőne, így szükség van a magánegészségügy kooperációjára is.

Az edukáció a kulcs

A lakossági hajlandóság növelése érdekében elengedhetetlen a lakossági edukáció. A kötelező szűrővizsgálatok betartatása kapcsán fontos, hogy az állam ne a kikényszerítésre helyezze a hangsúlyt, hanem a lakosság ösztönzésére egészség-nevelési és egészségtudatossági programokkal. Pozitív és negatív ösztönzők segítségével lehetne rábírni a lakosságot a rendszeres szűrések vizsgálatára, például járulékcsökkentést, TB kedvezményt, vagy egészségpénztári hozzájárulást biztosítani azoknak, akik betartják a rendszeres és kötelező szűrővizsgálatokat.

Batthyány-Strattmann László Alapítvány

A Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozása azért is fontos, mert Magyarországon az állam aránytalanul keveset költ az egészségügyi közkiadásokra és kifejezetten keveset fordít a gyógyszertámogatásra. Az alapítvány által kezelt rendszerben fennáll a veszélye annak, hogy egyes gyógyszercégek, amelyek erősebb pénzügyi háttérrel rendelkeznek, nagyobb eséllyel tudják támogatásra szoruló gyógyszereiket finanszírozni, míg a kisebb gyógyszercégek hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Ennek következtében a betegek hozzáférése a szükséges, de drága gyógyszerekhez jelentősen csökkenhet.