Az MNB szigorítja a bankok tőkepuffer-követelményeit és az ügyfél-átvilágítási szabályokat
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa úgy döntött, hogy 2025. július 1-jétől 1 százalékra emeli a bankok anticiklikus tőkepufferrátáját. Jelenleg a ráta 0 százalékos, de 2023. július 1-jétől 0,5 százalékra tervezik emelni, ahogy korábban is tervezték. A döntés hátterében a banki tőkehelyzet és jövedelmezőség áll, amely lehetővé teszi a tőkepuffer emelését még a hitelezés túlfűtöttségére utaló bizonyítékok nélküli időszakokban is. A változtatás célja, hogy a rendszerszintű sokkhatásokkal szembeni makroprudenciális védekezést erősítse.
A magas geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanságok miatt, valamint az európai gyakorlatok és nemzetközi intézmények ajánlásainak megfelelően hozta meg a Pénzügyi Stabilitási Tanács a tőkepuffer szintjének emeléséről szóló döntést. Az MNB szerint a bankok erős tőkehelyzete és kimagasló jövedelmezősége lehetőséget biztosít a pozitív neutrális jellegű előírásokra, amelyek a hitelezési túlfűtöttség hiányában is alkalmazhatók.
Az MNB a 2022. júniusi rátafelülvizsgálat során határozott a 0,5 százalékos anticiklikus tőkepufferráta aktiválásáról, amelyet a 2023. júniusi rátafelülvizsgálat során egy évvel későbbre, 2024. július 1-jére halasztottak. Az elmúlt években több európai ország is áttért az anticiklikus tőkepuffer pozitív neutrális elemmel bővített alkalmazására, amely időszakokban is pozitív rátát határoz meg a hatóságok, ha a banki tőkehelyzet és jövedelmezőség ezt lehetővé teszi.
A hazai ciklikus rendszerkockázatok a hitelezési aktivitás visszaesése következtében alacsonyak maradtak, de a geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanság továbbra is magas. Ezért fontos a bankrendszeri tőkehelyzet erősítése és a pufferképzés. Az MNB a nemzetközi ajánlásokra és a terjedő európai gyakorlatra figyelemmel döntött a pozitív neutrális keretrendszer hazai alkalmazásáról és az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó stratégia és módszertan megújításáról.
Az új keretrendszer szerint a MNB 1 százalékos pozitív neutrális rátát határozott meg, amely 2025. július 1-jén lép életbe és válsághelyzetek kivételével minimum elvárásként fog működni. A negyedéves rátadöntések során a MNB a ciklikus rendszerkockázatok alakulásától függően állapíthat meg 1 százalék feletti követelményt. Stresszhelyzet esetén a teljes előírt tőkepuffer feloldásáról is dönthet.
A jelenlegi erős banki tőkehelyzet mellett a magasabb tőkepuffer előírása nem rontja az intézmények hitelezési képességét. A tőkepuffer 1 százalékos szinten való előírása mellett a bankoknak továbbra is mintegy 1900 milliárd forint szabad tőke állhat rendelkezésre, amely akár 24 ezer milliárd forint hitelállomány kihelyezését teheti lehetővé.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a CCyB-ráta mértékét negyedévente állapítja meg, figyelembe véve a pozitív neutrális CCyB rátát, a hitelezési túlfűtöttségből eredő ciklikus rendszerkockázatokat és minden egyéb releváns tényezőt.
Ezenfelül az MNB két új rendeletet adott ki a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozásáról, amelyek 2025. januártól és márciustól lépnek hatályba. Az új szabályozások értelmében a pénzügyi szolgáltatóknak részletesebb ügyfél-átvilágítást kell végezniük, beleértve a tényleges tulajdonosok kilétének feltárását és a kockázatalapú megközelítést. Az ügyfélismereti beszélgetések és a kockázatértékelések mellett az elektronikus ügyfél-átvilágításra vonatkozán is új előírásokat vezetnek be, amelyek között szerepel a biometrikus adatok használatának lehetősége is.
Az új rendeletek célja, hogy a pénzügyi szolgáltatók hatékonyabban tudjanak fellépni a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás ellen, valamint hogy az ügyfelek átvilágítása során a kockázatokat pontosabban tudják azonosítani és kezelni. A szabályozások bővítik a fokozott ügyfél-átvilágítás alá esők körét, és szigorú követelményeket állapítanak meg az auditált elektronikus hírközlő eszközök használatára és ellenőrzésére.
A rendeletek újdonságai között szerepel a magas terrorizmusfinanszírozási kockázatot hordozó nonprofit szervezetek, a magas proliferációs kockázatot hordozó szervezetek, valamint a stróman kockázatot hordozó, ám az ügyfélismereti beszélgetésben együtt nem működő tényleges tulajdonosú ügyfelek fokozott ügyfél-átvilágítás alá sorolása. Emellett a rendelet meghatározza az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás körében a késleltetett ügyfél-átvilágítási intézkedések vonatkozásában a szolgáltató által az észszerű küszöbérték és határidő meghatározásánál figyelembeveendő szempontokat.
Az új szabályozás meghatározza a kockázatérzékenységi megközelítés alapján az üzleti kapcsolat létesítéséhez, ügyleti megbízás teljesítéséhez szükséges kijelölt felelős vezetői döntések eseteit és e döntések delegálásának lehetőségét is, illetve a megerősített eljárás esetköreit, amelyek szintén bővülnek, és ahol a pénzváltással összefüggő összeghatár tízmillióról húszmillió forint összegre nő.
Az MNB másik rendelete az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének, belső szabályozásának minimumkövetelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett online ügyfél-átvilágítás végrehajtására vonatkozó részletszabályokat tartalmazza. Újdonságként jelenik meg, hogy az elektronikus ügyfél-átvilágítás ki is szervezhető, de ennek során a szolgáltató nem adhatja át másnak az üzleti kapcsolat létesítéséről szóló döntés jogát.