A gyors magyar béremelkedés kockázatai
Közép-Európában a bérnövekedés meghaladja az EU átlagos szintjeit, ami komoly problémákat vet fel a monetáris politika normalizálása kapcsán. Nemcsak a kamatcsökkentési ciklusokat lassíthatja le, hanem az infláció újabb felívelésének kockázatát is magában hordozza a bérek gyors növekedése.
A kelet-közép-európai régióban óvatossá válhatnak a jegybankok a kétszámjegyű bérnövekedések és a gazdaság élénkülése közepette. Az Európai Unió átlagos szintjét messze meghaladó bérdinamika miatt a kamatcsökkentések mérséklődhetnek, amint azt a Reuters elemzéséből kiderül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már lassított a kamatcsökkentési tempón, és idén már alig mérséklődhet tovább a kamat. A cseh és a lengyel jegybank is óvatosabb lehet a monetáris lazításban a bérnövekedés inflációs kockázatai miatt.
Az idei első negyedévben az EU-ban 5,5%-kal nőttek az óránkénti munkaerőköltségek az előző év azonos időszakához képest, azonban a kelet-közép-európai régióban ennek többszöröse volt a növekedés az Eurostat adatai szerint. Magyarországon a munkaerőköltségek és a bérek is 13,7%-kal nőttek, ami az EU-n belül az ötödik legnagyobb növekedésnek számít.
Az építőiparban és a szolgáltatószektorban Magyarországon a harmadik legnagyobb a bérnövekedés üteme. Úgy tűnik, a bérek alakulására a jegybank is figyel. Az infláció épphogy megszelídült, miután a tavalyi évben kétszámjegyű drágulás jellemezte a régiót. A munkaerőhiány és a gyors bérnövekedés jelentős kockázatot jelent az inflációra nézve a kelet-közép-európai térségben. Lengyelországban 10% felett nőnek a bérek, ami a lengyel jegybank döntéshozóit is aggasztja.
Csehországban a helyzet kissé más, ott a szolgáltatások árának növekedése miatt aggódnak, nem a bérek okozzák a fő problémát. A cseh jegybank alelnöke nem aggódik túlzottan az első negyedévi bérnövekedés miatt, de a magas szolgáltatási árak kockázatot jelentenek. A Morgan Stanley közgazdásza szerint a csehek lassíthatnak a monetáris lazítás tempóján az inflációs kockázatok miatt.
Magyarországon mind a bérek gyors növekedésére, mind a szolgáltatások inflációjára figyelni kell, hiszen jellemző a visszatekintő infláció alapú árazás. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a következő hónapokban emelkedhet az infláció. Áprilisban a bruttó átlagkereset 13,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ami jelzi a versenyszférában a 10 százalék körüli bérnövekedést, és akár 12 százalék körül ragadó keresetbővülést hozhat a nemzetgazdaság egészében.
Az ING Bank vezető közgazdásza, Virovácz Péter szerint a magas bérdinamika pozitív változásokat indukálhat a reálgazdaságban, de ugyanannyira jelez kockázatot is. A háztartások óvatossági motívumának oldódása és a kereslet erősödése megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is, ami felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését.
Az elemzők így azt várják, hogy az MNB már nem csökkenti érdemben a kamatokat. A jegybank óvatosságot hangsúlyozott a legutóbbi kamatdöntés után, kiemelve a globális és hazai dezinflációt övező kockázatokat, a nemzetközi befektetői hangulat változékonyságát, valamint a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikáját. Virág Barnabás arról beszélt, hogy a kamatcsökkentések szüneteltetése is szóba jöhet.