Közvetlen kapcsolatot találtak a cukorbetegség és a műanyag tárolók között
Kutatók felfedezték, hogy a műanyag palackokban és ételtárolókban található biszfenol A (BPA) összefüggésbe hozható az inzulinérzékenység csökkenésével és így a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának növekvő kockázatával.
A Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem kutatói egy új tanulmány keretében 40 egészséges felnőttet vizsgáltak meg, és négy nap elteltével azt tapasztalták, hogy a BPA-t kapó résztvevők már kevésbé reagáltak az inzulinra. Az eredményeket az Amerikai Diabétesz Szövetség 2024-es tudományos ülésszakán ismertették. A Business Insider szerint ez a tanulmány közvetlen bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a BPA összefüggésbe hozható a hormonális zavarokkal és a cukorbetegség kockázatával.
A biszfenol A egy gyakran használt adalékanyag a műanyaggyártásban, amelyet elsősorban polikarbonát műanyagok előállításához használnak. Ezek az áttetsző anyagok előnyös optikai tulajdonságokkal, nagyfokú törés- és hőellenálló képességgel rendelkeznek, így széles körben elterjedtek. A BPA megtalálható szemüveglencsékben, elektromos eszközökben, autóalkatrészekben, valamint étel- és ital tárolására használatos edényekben is.
Todd Hagobian, a tanulmány vezető szerzője és a kaliforniai egyetem professzora sajtóközleményben felhívta a figyelmet arra, hogy az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökségnek és az egészségügyi szolgáltatóknak újra kellene gondolniuk a BPA-kitettség biztonságos határértékeit, és tájékoztatniuk kellene a betegeket a potenciális veszélyekről. Az Európai Bizottság már javasolta a BPA 2024 végéig történő betiltását az élelmiszerekkel vagy italokkal érintkező termékekben. Az üveges és az alumíniumdobozos kiszerelés alternatív megoldások lehetnek, bár az előbbi esetében a nyersanyagdrágulás, az utóbbinál pedig az alacsony előállítási költségek és a jó újrahasznosítási tulajdonságok jelenthetnek előnyt.
Lassan és folyamatosan mérgez
Az elmúlt években több mint száz tudományos jelentés támasztotta alá, hogy a BPA több egészségügyi problémáért felelős, köztük rákos megbetegedésekért, cukorbetegségért és hormonális zavarokért. A BPA mérgező hatását lassan és folyamatosan fejti ki, amelynek következményei csak később jelentkeznek. Az Európai Unió már 2011-től tiltja a használatát cumisüvegekben, 2018-tól más gyerekeknek szánt termékekben, 2020-tól pedig a pénztári nyugták nyomtatásához használt szalagoknál.
A Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem kutatói által végzett vizsgálat során a résztvevők véletlenszerűen kaptak vagy placebót, vagy kis adag biszfenolt naponta. Négy nap után a BPA-t – napi 50 mikrogrammot testsúlykilogrammonként, az amerikai hatóságok által jelenleg biztonságosnak minősített mennyiséget – kapó csoport kevésbé reagált az inzulinra, szemben a placebót kapó csoporttal, ahol nem tapasztaltak változást. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jelen állás szerint csak a fent említett mennyiség 100-szorosától, testsúlykilogrammonként 5 milligrammtól tartja veszélyesnek a BPA szintjét a szervezetben, de a szakértők nagy része ezt az értéket elavultnak tartja.