2024-es béremelések: változó arányok és kihívások

A 2024-es béremelések terén jelentős eltérések tapasztalhatók Magyarországon, a szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek szerint. Az emelések mértéke ágazatonként és cégenként is változó, és nem minden esetben az alapbér növekedését jelentik.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert szerint a béremelések 0 és 20 százalék közötti szórással, többnyire 10 százalék körüli mértékben valósultak meg. A Vasas Szakszervezeti Szövetség területén 5 és 19 százalék közötti emelésekről számoltak be, a vegyiparban 6 és 16 százalék közötti, míg az élelmiszeriparban 8 és 12 százalék közötti emelések voltak jellemzőek. A nyomdaiparban a legmagasabb, 14,5 százalékos bérnövekedést érték el, a bányászatban 8–15 százalék, a helyiiparban és városgazdálkodásban akár 25 százalékos emelést is sikerült kiharcolni, bár alacsony bázisról indultak. A teherfuvarozás területén a bérek 8 és 24 százalék között emelkedtek, a BKV-nál 13,5 százalékos, Miskolcon a tömegközlekedésben 18 százalékos emelés történt, amiből 15 százalék a fix, 3 pedig differenciált. A kereskedelemben 12 százalék alatti emelést sehol sem írtak alá, a nagyobb cégeknél 15 százalék volt jellemző. A távközlésben 13 százalékig, a honvédségi cégeknél 12 és 15 százalék közötti, míg a vasútnál 17 százalékos emelést alkudtak ki.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc szerint a béremeléseknél a tavaly decemberi minimálbér-emelés volt az egyik meghatározó tényező. Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Németh László elmondása szerint vállalkozóik körében 10–15 százalékos emelések voltak jellemzőek, de ennél magasabb is előfordult. Németh hozzátette, hogy az infláció mellett a vízdíj emelése és az E.On által küldött magasabb díjak is problémát jelentenek a kisvállalkozások számára.

Az építőiparban csökkentek a megrendelések és a vállalkozások száma, de a szakemberhiány továbbra is fennáll. A multik magasabb bérekkel csábítják el a munkaerőt, és a kata változások miatt sok kisipari szolgáltató szűnt meg.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán szerint a béremelések mértéke a munkaerő-kereslet függvénye. A termelés-megtorpanások és a munkaerőpiaci helyzet is befolyásolja a béralkukat. A Vasas-cégeknél a béremelések általában 10 százalék körüliek voltak, de voltak 17 százalékos és 20 százalék feletti emelések is. A Mercedesnél és az Audinál 8, illetve 6 százalékos emelésben tudtak csak megállapodni, és voltak helyek, ahol újratárgyalásokra került sor a bérek miatt.

A SZÉP-kártyás juttatások ismét népszerűek lettek, de a szakszervezetek elsősorban az alapbérek emelésére törekednek. A bérfeszültséget az is okozza, hogy az újonnan felvett vendégmunkások gyakran többet keresnek, mint a régi dolgozók. A MASZSZ elnöke úgy véli, a bérek reálértékének előző két évi csökkenését nem mindenhol sikerült behozni.