Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai bíróság Sojgu és Geraszimov ellen
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolva őket 2022 októbere és 2023 márciusa között.
A Nemzetközi Büntetőbíróság szerint a két orosz katonai vezető parancsot adott civil létesítmények, különösen az ukrán elektromos infrastruktúra megtámadására, amelyek a civil közműhálózat részét képezik és nem minősülnek legitim katonai célpontnak. Ezzel szenvedést okoztak az ukrán polgári lakosságnak, és a támadások több civil áldozatot is követeltek. A hétfőn kiadott, de kedden kihirdetett elfogatóparancsok szerint okkal feltételezhető, hogy őket terheli felelősség az orosz fegyveres erők által végrehajtott rakétacsapásokért, amelyeket 2022. októberétől kezdődően hajtottak végre.
A Római Statútumot aláíró államok kötelesek őrizetbe venni és a törvényszéknek átadni az elfogatóparanccsal érintett személyeket saját területükön. Azonban a nemzetközi elfogatóparancsok végrehajtása a kormányokon múlik, és "fontosabb állami érdekekre" hivatkozva megkerülhetők ezek a parancsok.
A Nemzetközi Büntetőbíróság korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyerekjogi biztosa ellen is kiadott nemzetközi elfogatóparancsot háborús bűnök és az ukrán gyerekek elhurcolása miatt. Az intézmény nyilvánosságra hozta a döntést, hogy ezzel megakadályozzák a további bűncselekmények elkövetését. Oroszország nem ismeri el a bíróság joghatóságát, mivel nem írták alá a Római Statútumot.
Az orosz elnököt külföldi eseményeken Szergej Lavrov külügyminiszter helyettesíti.
A hágai bíróság főügyésze, Karim Khan májusban nemzetközi elfogatóparancsot kért Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőre, Joáv Galant védelmi miniszterre és a Hamász vezetőire a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. Az elfogatóparancsok és azokat kikerülő országok közti barátság egyaránt törékeny.
A hágai Nemzetközi Büntető Törvényszéknek sem Oroszország, sem Ukrajna nem tagja. Moszkva többször is leszögezte, hogy az energiahálózat legitim katonai célpontnak számít, míg Kijev biztosította a testületet arról, hogy elismeri joghatóságát az Ukrajna területén elkövetett háborús bűncselekményekben.
Az ICC az orosz invázió kezdete óta összesen kilenc letartóztatási parancsot adott ki orosz vezetők ellen. A legfontosabb közülük Vlagyimir Putyin elnök, akit a megszállt területeken élő ukrán gyerekek – valószínűleg oroszosítási szándékkal történt – tömeges deportálása miatt kéne bíróság elé állnia. Sojguval és Geraszimovval négyre emelkedett azon magas rangú orosz tisztségviselők száma, akik ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
A hágai Nemzetközi Törvényszékének nincsenek eszközei a döntés érvényesítéséhez, és teljes egészében a döntését az 1998-as Római Statútum aláírásával elfogadó tagállamok hatóságaira kell hagyatkoznia. Így annak ellenére, hogy Putyin letartóztatására kicsi az esély, az diplomáciai lehetőségeit beszűkíti egy elfogatóparancs – a jog szerint még a magyar hatóságoknak is kötelességük lenne letartóztatni őt.
A hágai elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit szakember segítségével elemeztük.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a vádiratokat, mint figyelmeztetést mindenki számára, hogy az ukránok ellen elkövetett orosz bűnök miatt elkerülhetetlen a felelősségre vonás. Sojgut és Geraszimovot azzal vádolják, hogy az ukrajnai civilek elleni szörnyű bűnöket követtek el az ukrajnai kritikus civil infrastruktúrát ért orosz bombázások során. Ezek a barbár rakéta- és dróncsapások továbbra is embereket ölnek és súlyos károkat okoznak országszerte – írta az ukrán elnök az X-en közzétett nyilatkozatában.