A külföldiek rohama a magyar lakáspiacon: 2005-ös visszatekintés

Közel két évtizeddel ezelőtt, 2005-ben a magyar lakáspiac középpontjába került a külföldi befektetők érdeklődése, akik a nyugat-európaihoz hasonló áremelkedési potenciált láttak hazánkban.

A Portfolio által először megrendezett Property Investment Forumon a befektetési piac, különösen a befektetési lehetőségek és kockázatok kerültek előtérbe. A konferencia aktualitását az adta, hogy Magyarország egyértelműen felkerült a külföldi befektetők térképére, különösen a lakáspiac tekintetében. A britek, írek és spanyolok általános lakáspiaci rohamot indítottak, tervezőasztalról vásárolva, akár 10-15 százalékos felárral, néha anélkül, hogy korábban az országban jártak volna.

A tipikus újlakásárak 45 ezer euró körül mozogtak egy garzonért, míg egy kétszobás lakásért 60-70 ezer eurót kellett fizetni. A befektetők gyakran csak az árnövekedési várakozásaik miatt szálltak be a piacra, és nem ritkán alakultak ki szellemházak, mivel a bérbeadással sem foglalkoztak.

A 2005-ös konferencia témái között szerepeltek az ingatlanbefektetések kockázati tényezői, Európa és a régió ingatlanpiaca, a banki finanszírozás, mint a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás, valamint a befektetési lehetőségek Magyarországon 500 millió és 5 milliárd forint között.

Az első Portfolio Property Investment Forum konferencián mintegy 150 fő vett részt, ami akkoriban teltháznak számított. A lakáspiacon az állam elindította a Fészekrakó programját, miközben a finanszírozást a devizahitelek dominálták. A használt lakásokat nehezebben lehetett eladni, az újaknál pedig egyre inkább szétvált a minőségi és a tömegtermék. A külföldi befektetők a következő években várható árrobbanásra számítottak, ami végül elmaradt.

Globálisan az ingatlanlufi kialakulásáról folytak viták, különösen az USA-ban, ahol hosszabbodni kezdtek az értékesítési idők. Magyarországon a finanszírozás körül volt a legnagyobb kérdés, az állam szinte teljesen kivonult a finanszírozásból, a kereskedelmi bankok pedig a devizahitelek felvételére ösztönözték a lakosságot.

A retail szektorban is változások történtek, bejelentették az Arena Plaza építését, a győri Árkád építési munkálatai elkezdődtek, felújították a Gozsdu Udvart és eladták a Pólus Centert. Az irodapiacon a kereslet élénkülése ellenére a kihasználatlanság magas volt, így a bérleti díjak nem tudtak érdemben növekedni. A budapesti irodaállomány már elérte a másfélmillió négyzetmétert, a következő évre pedig további új irodák elkészülését várták.

A cikksorozat a következő részben a 2006-os év legfontosabb ingatlanpiaci történéseivel folytatódik, ahol többek között a lakásépítési számok visszaeséséről és a külföldi piacokon történő vészharang kongatásról lesz szó.