Kína tárgyalásokat kezd az EU-val a vámok ügyében, miközben az EU szankciókat vezet be az orosz gázra
Robert Habeck német alkancellár pekingi látogatása során Kína beleegyezett, hogy tárgyalásokat kezd az Európai Unióval a kínai elektromos járművekre kivetett vámok közelmúltbeli emeléséről. Az EU által bevezetett 17,8-38,1 százalékos büntetőtarifák, amelyek a már meglévő 10 százalékos kötelező vámon felül alkalmazandók, komoly feszültséget okoztak a két gazdasági nagyhatalom között.
Habeck, aki Németország gazdasági és klímaváltozási minisztere is egyben, pozitívan értékelte Kína döntését a tárgyalások megkezdésére, de hangsúlyozta, hogy ez csak az első lépés, és további intézkedésekre van szükség a helyzet megoldásához. A tárgyalások kezdeményezését a kínai kereskedelmi miniszter, Van Ventao és az EU ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis közötti videokonferencia előzte meg.
A kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy Peking és Brüsszel megállapodott a konzultációk megkezdéséről az EU által tavaly indított szubvencióellenes vizsgálat és a kapcsolódó büntetővámok kapcsán. Németország korábban bírálta az EU döntését a kínai elektromos járművek importvámjának emeléséről, és Habeck volt az első magas rangú európai politikus, aki a vámok bejelentése óta Kínába látogatott.
A német autóipar számára létfontosságú a kínai piac, ezért Berlin aggódik a lehetséges pekingi megtorlás miatt. Habeck békülékeny hangnemet ütött meg a még véglegesítésre váró vámokkal kapcsolatban, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Kína Oroszország felé irányuló növekvő exportja miatt, amely 2023-ban 46,9%-kal nőtt az előző évhez képest.
Kína Németország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, és Berlin óvatosan kezeli a Peking és Washington közötti feszültséget, különösen azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022-ben. Habeck javasolta, hogy Kínának alternatívát kellene találnia a szén helyett, miután az ország növelte a szén-dioxid-intenzív tüzelőanyag termelését.
Eközben az Európai Unió jóváhagyta az orosz gázzal szembeni első szankciókat, ami jelentős változást jelent az eddigi megközelítésben. Az uniós nagykövetek által hozott döntés értelmében az európai kikötők nem értékesíthetnek tovább orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) más országoknak, és blokkolják az Oroszország által tervezett sarkvidéki és balti-tengeri LNG-terminálok finanszírozását is.
A szankciók nem érintik az EU-ba irányuló orosz LNG-export nagy részét, de jelentős változást jelentenek az EU megközelítésében. Magyarország, amely ellenezte a legtöbb további orosz energetikai szankciót, azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a csomagot, de a magyar kormány támogatását Brüsszel azzal szerezte meg, hogy az LNG-tilalmak elfogadásáért cserébe a kabinet biztosítékot kapott arra, hogy az Oroszország által támogatott Paks II. atomerőmű bővítése nem kerül szankció alá.
Az EU az ukrajnai invázió óta mintegy kétharmadával csökkentette függőségét az orosz gáztól, de továbbra is importál és továbbértékesít orosz cseppfolyósított földgázt, ami jelentős kellemetlenséget jelent a blokk számára. Az új szankciók várhatóan a Kreml által tavaly felvett 8 milliárd eurós LNG-nyereség mintegy negyedét érintik.