Vietnám gyors ütemben építkezik a Spratly-szigeteken, miközben a térség feszültsége tovább nő
A Dél-kínai-tengeren található, sokat vitatott Spratly-szigeteken Vietnám rekord gyorsasággal folytat építkezéseket, amelyek során az elmúlt három év alatt a mesterséges szigetek összterülete több mint hétszeresére nőtt. A térség jelentősége a kereskedelem, logisztika, energetika, halászat, hajózás és katonai erőkivetítés szempontjából globálisan kiemelkedő, és a környező országok számára a fejlődés és együttélés kulcsfontosságú területe. A Spratly-szigetek szuverenitási igényeinek tárgyát képezik, amelyeket a különböző országok történelmi jogosultságokra és a nemzetközi tengerjog sajátos értelmezéseire alapoznak.
A területi követelések alátámasztására az államok mesterséges szigetek létrehozásával is próbálkoznak, mivel az ENSZ tengerjogi egyezménye (UNCLOS) a szigeteket jogi értelemben szárazföldi területekként kezeli. Vietnám az elmúlt hat hónapban jelentősen felgyorsította a szárazulatai bővítését, majdnem annyi új területet rekultiválva, mint az előző két évben együttvéve.
A Barque Canada-zátony a legnagyobb, Vietnám által ellenőrzött terület a Spratly-szigeteken, amelynek területe az elmúlt fél év alatt megduplázódott. Vietnám ötöt birtokol a Spratly-szigetek tíz legnagyobb kiterjedésű szigetéből, míg a három legnagyobb objektumot Kína, a többi jelentős területet pedig más országok ellenőrzik.
Vietnám összes szigetépítményének területe jelenleg mintegy 955 hektár a Dél-kínai-tenger vitatott felségvizein, ami jelentős növekedés a három évvel ezelőtti 133 hektárhoz képest. A kínai építkezésekhez képest, amelyek 1882 hektárt tesznek ki, Vietnám infrastruktúrában még lemaradásban van, de tíz új létesítmény előzetes építését megkezdte.
A rekultivációs és kotrási tevékenység jelzi, hogy Vietnám törekszik a paritásra Pekinggel, és saját tényeket igyekszik teremteni a többi területi igénnyel szemben is. Bár valószínűtlen, hogy Vietnám felülmúlja a kínai szigetépítéseket, erőfeszítései elősegíthetik a status quo megőrzését a magasabb feszültségi szinten is.
A térségben azonban továbbra is fennállnak a feszültségek, mint például a legutóbbi összetűzés, amely a Fülöp-szigetek és Kína között történt. A Fülöp-szigetek elnöke, ifjabb Ferdinand Marcos hangsúlyozta, hogy országa nem akar háborút szítani, de megfélemlíteni sem lehet, miután egy Fülöp-szigeteki tengerész súlyosan megsebesült egy konfliktusban a kínai parti őrséggel. Peking az energiaforrásokban és halban gazdag, stratégiai fontosságú Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, de a Fülöp-szigetek – akárcsak Vietnam, Malajzia és Brunei – is igényt tart bizonyos területekre, ami gyakran vezet incidensekhez a rivalizáló országok között. A mostani konfliktus a Kínától mintegy 1000, a Fülöp-szigetektől 200 kilométerre található vitatott területen történt. Peking figyelmen kívül hagyja azt a 2016-os nemzetközi bírósági döntést, amely megállapította, hogy Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez.