Fejlett országok népesedési kihívásai és a magyarországi helyzet
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb jelentése szerint a fejlett országokban csökkenő népesedési ráta jelentős kihívást jelent, Magyarországon pedig a fiatalok jelentős része még szüleivel él, ami befolyásolhatja a termékenységi mutatókat.
Az OECD friss jelentése rámutat, hogy a 20-29 éves magyar fiatalok több mint fele, 56%-a él még a szüleivel, ami meghaladja az OECD-tagállamok 50%-os átlagát. A jelentés kiemeli a termékenységi ráta fontosságát, amelyet többek között a lakhatási költségek is befolyásolnak. Magyarországon a nők átlagosan közel 29 évesen szülnek először, míg az OECD átlaga 29,5 év. Ez az életkor hazánkban 2000-ben még csak 25 év volt. Az OECD-tagállamokban az elmúlt évtizedekben a termékenységi ráta folyamatosan csökkent, 1960-ban még 3,3 volt, 2022-re pedig 1,5-re esett vissza. Ez az érték jelentősen elmarad a 2,1-es reprodukciós szinttől, amely fenntartható népességnövekedést jelentene. Magyarország a 2022-ben mért 1,52-es mutatójával éppen meghaladja az OECD átlagát, de a KSH előzetes adatai szerint 2023-ra ez a ráta 1,51-re csökkent.
A nők egyre később vállalnak gyereket az OECD-tagállamokban, ami a tanulmányi és karrierépítési okokra vezethető vissza. Magyarországon is megfigyelhető ez a tendencia, ahol 2000-ben a nők átlagosan 27,3 éves korban szültek, 2022-ben pedig már 30 éves korban. Az első gyermek születésekor betöltött átlagéletkor Magyarországon közel 4 évvel nőtt, 25,1 évről 28,7 évre. Emellett az OECD-országokban növekszik a gyermektelen nők aránya is, Magyarországon az 1935-ben születettek körében 8,7%-ról az 1975-ben születettek körében 17%-ra emelkedett ez az arány.
A családtámogatások pozitív hatással lehetnek a termékenységi ráta alakulására. Az OECD jelentése Magyarországot is megemlíti azon országok között, ahol a fizetett szülői szabadság és a bölcsődei, óvodai ellátás támogatja a kisgyermekes szülőket. Magyarországon a GDP legalább 3%-át fordítják családtámogatási célokra, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a termékenységi ráta az elmúlt évtizedben az OECD-átlag szintjére nőtt. A 2011-es mélypontról a hazai ráta a 2020-as évekre már az 1,5-ös érték fölé emelkedett.
A lakhatási költségek növekedése is befolyásolja a termékenységi ráta alakulását. Az OECD szerint a 20-29 éves korosztályban a fiatalok fele él a szüleivel az OECD átlagában, Magyarországon ez az arány 56%. Az elmúlt másfél évtizedben az OECD-tagállamokban és Magyarországon is romlott a helyzet, hiszen 2006-ban az OECD-tagállamokban átlagosan csak 45%-uk, míg Magyarországon 51%-uk lakott mamahotelben. Az OECD jelentése szerint a termékenységi tendenciákban egyre nagyobb szerepet játszanak a változó társadalmi normák és a fiatalok gyermekvállalással kapcsolatos attitűdjei.