Magyarország szegénységi helyzete: viták és adatok

A Makronóm Intézet elemzése szerint jelentősen csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma Magyarországon 2010 óta, míg a GKI szerint Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa lett tavaly. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt határozottan cáfolja.

A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, Molnár Dániel szerint a fogyasztás nem megfelelő mérőszám a szegénység mérésére, és elemzése alapján 2010 óta 1,2-1,3 millió fővel csökkent Magyarországon a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma. Az Eurostat adatai is ezt támasztják alá, és Molnár Dániel szerint Magyarország nem tekinthető az EU legszegényebb tagállamának.

Ezzel szemben a GKI vezérigazgatója, Molnár László kijelentette, hogy Magyarország lett az Európai Unió legszegényebb országa tavaly, és ennek következményeként jelentős visszaesést tapasztaltak a kiskereskedelmi forgalomban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban azonnal reagált a GKI állításaira, és Nagy Mártonék szerint az Eurostat adatait sokan helytelenül értelmezték, és a közvéleményt tudatosan félrevezetve állították be Magyarországot az unió legszegényebb országaként, amit a tárca nonszensznek és szándékos hazugságnak nevezett. A minisztérium kiemelte, hogy a fogyasztási adatokból szegénységre következtetni rosszindulatú csúsztatás.

Több mint 1 millió fős mérséklődés

Molnár Dániel részletes elemzésében három kategóriát határozott meg a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának mérésére: relatív jövedelmi szegénység, nagyon alacsony munkaintenzitás, és súlyos anyagi és szociális depriváció. Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamai közül 14-ben magasabb volt a szegénységnek kitettek részaránya, mint Magyarországon. Romániában és Bulgáriában például legalább másfélszer akkora volt ez az arány.

Az elemzés rámutat, hogy 2015-ben Magyarországon még 30,6 százalék volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, ami 8 év alatt több mint 10 százalékponttal csökkent. Ez 1 millió 98 ezer fős mérséklődést jelent, tehát ennyien léptek ki a szegénységből.

Molnár Dániel hangsúlyozza, hogy a szegénység mérésére alkalmas mutatószámokat kell vizsgálni, nem pedig azokat, amelyek saját narratívánkat alátámasztják vagy éppen kéznél vannak. Ellenkező esetben a közgazdász csak magáról állít ki szegénységi bizonyítványt.