Uniós bírság: 200 millió eurótól már búcsúzhatunk, de van egy csavar
Hatalmas büntetést szabott ki Magyarországra az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegés vádja miatt, amelynek összege a kohéziós forrásokból kerül levonásra, és a napi 1 millió eurós késlekedési díjból is lefaraghat a szakértő szerint.
Múlt csütörtökön az Európai Unió Bírósága (EUB) bejelentette, hogy 200 millió eurós bírságot ró Magyarországra, amiért a tagállam véleménye szerint súlyosan megsértette az uniós jogszabályokat. A kötelezettségszegési eljárás ítélete szerint Magyarország nem változtatta meg a bevándorlók és menedékkérők kezelésére vonatkozó határpolitikáját. Emellett a magyar kormánynak napi egymillió eurós pénzbírságot is kell fizetnie az intézkedések maradéktalan végrehajtásáig. Az Európai Bizottság eredetileg napi 6 millió forintnak megfelelő bírság kiszabására kérte fel a bíróságot, azonban a végső döntés napi egymillió eurót, azaz közel napi négyszázmillió forintot írt elő. A bíróság szerint Magyarország azzal, hogy a migráció-kezelés pénzügyi vonatkozásait a többi tagállamra hárítja, súlyosan megsérti a szolidaritás és a tagállami felelősség igazságos elosztásának elvét, ami „példátlan és rendkívül súlyos uniós jogsértést jelent”.
Orbán Viktor miniszterelnök a döntésre reagálva azt nyilatkozta, hogy az ítélet "felháborító és elfogadhatatlan". Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is igazságtalannak és elfogadhatatlannak nevezte az ítéletet, és kijelentette, hogy az ítélet ellentmond az Európai Unió jogának, összeegyeztethetetlen a magyar alkotmánnyal, és azt az országot bünteti, amelyik elutasítja a migrációt és védi a saját, illetve Európa külső határait.
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója szerint a bíróság döntése precedens nélküli, mert a lojalitás és együttműködés elvének megsértése miatt még soha nem marasztaltak el tagállamot, és a büntetés mértéke is a kereseten túlterjeszkedett. Az Európai Unió Bírósága a bírsággal kapcsolatos sajtómegkeresésre úgy reagált, hogy amennyiben az előírt fizetés nem történik meg, akkor a bizottság a beszámítási eljárással az érintett összeget levonja a Magyarországnak az uniós költségvetésbe való következő átutalásából.
Ember Zoltán, az Iránytű Intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy bár az ítélet súlyos, még nem kezdődött meg a napi felszámolás, tehát Magyarország még tehet lépéseket, hogy elkerülje a büntetést. Ha el is kezd ketyegni az óra, akkor is tömbösítve róná ki a büntetést, és nem befizetni kellene, hanem le fogják vonni a kohéziós alapokból felszabadított 10 milliárd eurós uniós forrásból.
A magyar kormány a 200 millió eurót tudomásul veszi, de továbbra sem szeretné végrehajtani azokat az ajánlásokat, amiket már korábban is kapott. Az EU és Magyarország közötti kommunikáció folytán még mindig ki lehet jönni ebből a helyzetből szerencsésebben. Magyarország megteheti, hogy ír egy olyan levelet, amiben kifejti, hogy a magyar menekültügyi rendszerre és a határvédelemre nehezedő nyomás következtében hajlandó változásokat eszközölni, azonban ehhez szüksége lenne egy sok millió eurós uniós támogatási hozzájárulásra.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az ítélet kihirdetését az európai parlamenti és önkormányzati választások utánra napolták, ami politikai eszköz lehetett. Ifj. Lomnici Zoltán szerint az EUB-ben is tudták, hogy egy politikai alapon, drákói szigorral meghozott ítélet komoly ellenérzést váltana ki az uniós polgárok körében.
Összességében, bár Magyarországgal szemben az unió kifejezetten súlyos bírságot szabott ki, a pénzügyi büntetés mértékének csökkentésére még reális esélye van hazánknak. Az, hogy sikerül-e kedvezőbb körülményeket elérni, nagyban függ a magyar kormány és az unió közötti jövőbeli kommunikáció hangvételétől és az együttműködés jellegétől.