A játékgépek története Magyarországon

A játékgépek vonzereje nem új keletű jelenség Magyarországon; már a 20-as években is népszerűek voltak, és olyan hírességek, mint Karinthy Frigyes és Turay Ida is előszeretettel töltötték idejüket a jágónál. Az idők során a játékgépek fejlődése és szabályozása is jelentős változásokon ment keresztül.

A 20-as évek Magyarországán a játékgépek már jelen voltak, és a tivoli, majd később a jágó néven ismert játék különösen népszerű volt. Egy asztalon több lyukat kellett eltalálni a golyóval, és a játék 20 filléres érmékkel működött. Karinthy Frigyes és Turay Ida is híres rajongói voltak ennek a játéknak, és hírnevüket tekintve, aligha akadt legyőzőjük.

Az első flipperek az 50-es években jelentek meg Magyarországon, de igazi népszerűségüket csak a következő évtizedekben érték el, amikor a gépek már csilingeltek és világítottak, magukhoz láncolva ezzel a játékosokat. Az első játékterem, a Játékpresszó, 1962-ben nyílt meg a József körúton, majd 1969-ben a Vidámparkban megnyílt Calipso már 130 játékgépet kínált a felnőtt látogatóknak. Itt a játék mellett beatzenére táncolás és büfé is várta az elfáradt vendégeket.

Az állam számára a nyerőgépek jelentős valutabevételt jelentettek, mivel nem volt elegendő devizájuk a gépek megvásárlásához, így egy osztrák cég működtette őket Magyarországon, amely cserébe jutalékot fizetett. A sajtó ugyan bűnös nyugati mételynek bélyegezte őket, de a valóságban komoly bevételt jelentettek az országnak.

A nyerőgépek szabályozása 1984-ben szigorodott, de a rendszerváltás után, a plázák megjelenésével, ismét visszatértek. Ekkor már összefonódtak a "vállalkozónak" nevezett gengszterekkel és az éjszakai élet ismert alakjaival. A 90-es évek végén azonban újabb törvény született a szabályozásukra, és azóta a flipperek és cseresznyés gépek gyakorlatilag eltűntek.