Frászt hozzák az autósokra a belső sávban előző elektromos egykerekűek

Változik a KRESZ, melyet a jogalkotó megpróbál a XXI. század valóságához igazítani. A közlekedési szakértők szerint azonban csak kullognak az események után, az egykerekű klub vezetői szerint pedig őket meg sem keresték. Az egykerekűzés csak egy jó buli, vagy egy nem épp veszélytelen hobbi, esetleg ennél is több? Erre kerestük a választ.

Hátborzongató látvány volt, amint a Margit híd pesti oldalán a két kocsisor között egy ételszállító futár legalább 50 km/h sebességgel szlalomozott egykerekű járművén. Az eset szerencsére nem végződött balesettel, de felvetett számos kérdést az egykerekűekkel kapcsolatban. Július közepétől a Magyar Biztosítók Szövetsége által összefoglalt szempontok mentén ezek a járművek is a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás hatálya alá esnek, évi 6 és 20 ezer forint közötti összegre számíthatnak a tulajdonosok.

A KRESZ módosításának tervezete épp készül, amelynek fontos eleme lehet a mikromobilitási eszközök megjelenése a szabályzatban. Pető Attila, a Kreszprofesszor szerint meghatározni kellene, hogy az egykerekűek, a Segway-ek és az elektromos rollerek hol és milyen feltételek mellett közlekedhetnek. A biztosítás kérdésének rendezése már az új KRESZ elfogadása előtt bevezetésre kerül, ami a koccanásos balesetek és az e-roller megosztók miatt szükséges.

Az egykerekűekkel először a Jamie és a csodalámpa című rajzfilmben találkozhattak a nézők, mára azonban több száz Megvagy hadnagy országává váltunk. Elképzelhetetlen, hogy gyalogosjárdán, 10 km/h sebesség alatt kelljen közlekedniük, így várhatóan járműkategóriává minősítik őket, pontos műszaki szabályokkal.

Pető Attila szerint a jogalkotó a KRESZ átszabásával csak fut az események után, miközben nem látható, hogy a mikromobilitási eszközök fejlődése hová fut ki. Eredetileg ezeket az eszközöket nem közúti közlekedésre találták ki, hanem hobbi célra. A kerékpársávokba irányításuk életszerűbb lenne, és ha közúti forgalomba engednék őket, használatukat érdemes lenne jogosítványhoz kötni.

Reinhardt János, az Elektromos Egykerekű Klub egyik alapítója szerint a jogalkotók nem keresték meg őket. Az egykerekűzés népszerűsége és a gyártók által növelt teljesítmény vezetett a közúti ámokfutók megjelenéséhez. Az egykerekűekre eddig csak értékbiztosítást lehetett kötni, de ez a jövő hónaptól megváltozik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kiterjesztésével.

A magyar KRESZ még nem ismeri az e-egykerekűt, de a lábbal hajtós egykerekűt igen, azt gyalogosnak minősítve. Az elektromos eszközök kulcskérdése a teljesítmény lesz. Ervin eszközének a motorteljesítménye 1000 Watt, ami 45-50 körüli sebességet is lehetővé tesz, de szoftveresen 20 km/h-ra korlátozta. Az egykerekűekben egy giroszkóp teszi lehetővé, hogy előre és hátra ne, csak oldalra lehessen dönteni.

A városi használatot preferálják, és nem gondolják, hogy a forgalomban egyenrangú félként vehetnek részt. A jelenleg hatályos KRESZ csak a motorkerékpárok esetében ír elő kötelező védőfelszerelést, de ez változhat, ha beemelik a jogszabályba a mikromobilitási eszközöket is. Ervin egyelőre kesztyűt hord, mert az esés hosszabb távon szinte elkerülhetetlen.

Az Elektromos Egykerekű Klub már többször szervezett erdei kirándulást, ahol könyökvédő, térdvédő és sisak is része volt a felszerelésnek. A gyártók teljesítmény növelésével párhuzamosan az érdeklődés is nőtt, és az egykerekűek ára 500 ezer és 2 millió forint között mozog. A jövő hónaptól a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kiterjesztésével megjelenik a mikromobilitási eszközök vezetőinek a felelőssége is a közlekedési struktúrában.