Magyar nyugdíjak: Európa sereghajtói vagyunk

A magyar nyugdíjasok helyzete Európában az egyik legnehezebb, a magyar állam csak Írország és Málta után költ a legkevesebbet élemedett korú polgáraira.

Amerikában a nyugdíjas évek a boldog aranykort jelentik, ahol az idősek utazással töltik szabadidejüket, míg Magyarországon a nyugdíjasok többsége még a balatoni nyaralásról sem ábrándozhat, és a mindennapi megélhetés is gondot jelent számukra. A magyar nyugdíjak vásárlóereje az uniós átlag 54 százalékát éri el, és az elmúlt években egyre csökkenő tendenciát mutat. A Gazdaságkutató Intézet szerint Magyarország a 27 uniós tagállam között a 24. helyre került, megelőzve csupán Horvátországot, Bulgáriát és Romániát.

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a nyugdíjakat 6 százalékkal megemelik, hogy segítsék a nyugdíjasokat az inflációval szembeni küzdelemben.

Kamuti Erzsébet, aki özvegyi nyugdíj kiegészítésével él, havi 190 ezer forintból gazdálkodik, amiből jelentős részt a rezsi költségek emésztenek fel. Az élelmiszerre és gyógyszerekre fordított összeg mellett még a saját temetésére is félretesz, hogy ne terhelje a családját.

Szabó Ferencné Anikó, aki havi 80 ezer forinttal több nyugdíjjal rendelkezik, szintén az akciókat figyeli, és takarékosan gazdálkodik a pénzével. Anikó a kiadásait egy kis füzetben vezeti, és így képes havi több tízezer forintot félretenni váratlan kiadásokra.

A zuglói Szabó F. Erzsébet már nem vágyik nagy kiruccanásokra, az olvasás, a tévé és az internet jelenti számára a kikapcsolódást. A nyugdíjából a rezsire, élelmiszerre, háztartási dolgokra és gyógyszerekre költ, és még így is marad tartalék, ha sürgősen költeni kellene valamire.

Az EU országai 2021-ben összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugellátásra, ami a GDP 12,9 százalékát teszi ki. Magyarország a GDP 7 százalékát fordítja nyugdíjra, amely alacsony európai uniós viszonylatban, részben azért, mert a magyar nyugdíjasok átlagosan kevesebb ideig élnek.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a statisztikák félrevezetőek lehetnek, mivel a korhatár előtti és a rokkantsági nyugdíjasok ellátása is beleértendő, amely Magyarországon gyakorlatilag megszűnt. A magyar nyugdíjakat a hazai átlagkeresetekkel összehasonlítva az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset 55 százaléka, a 13. havi nyugdíjat is beleszámítva éves szinten már 65 százalék ez az arány. Az EU átlagában a férfiaknak és a nőknek is több évvel kell tovább fizetni a nyugdíjat, mint Magyarországon.