Az apák jogai és kedvezményei Magyarországon

Magyarországon az apák napját június harmadik vasárnapján ünneplik, amely az apaság és az apai szerep elismerésére szolgál. Ebből az alkalomból összegyűjtöttük az apákat megillető jogokat és kedvezményeket.

A magyar jogrendszer az apaságot vélelemként kezeli, amely többnyire az anya házassági állapotán alapul. Ha azonban az apaság kérdése nem egyértelmű, akkor apasági pert indíthatnak, amely során akár DNS-teszt is alkalmazható az apa személyének megállapítására. Az apaság megállapítására négyféle módszer létezik: a házassági kötelék, az élettársi reprodukciós eljárás, az apai elismerő nyilatkozat, és végül a bírósági megállapítás. Ezek a módszerek kötelező sorrendben követik egymást, és nem cserélhetők fel.

Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után a leszármazója, valamint az apa kezdeményezheti. A kiskorú gyermek az anya pertársaként vehet részt a perben a gyámhatóság hozzájárulásával. Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származik, az eljáráshoz hozzájáruló férfi nem indíthat pert.

Az apaság vélelme megtámadható, de a vélelmezett apa és a gyermek csak korlátozott ideig élhet ezzel a lehetőséggel. A leghíresebb magyar apasági per az Alkotmánybíróságon dőlt el 1991-ben, amikor is Jánosi Antal ügyében az alkotmánybírák megsemmisítették a korábbi bírósági ítéleteket, és helyreállították az apaságát.

A várandós apák családi adókedvezményt igényelhetnek, amennyiben házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek, és rendelkeznek adóköteles jövedelemmel. Az adókedvezmény a magzat 91. napjától érvényesíthető, és visszamenőleg is igénybe vehető.

A gyermekgondozást segítő ellátások közé tartozik a gyes, a gyed és a gyed extra. A gyes minden kisgyermeket nevelő családnak jár, kivéve ha az anya csecsemőgondozási díjat, vagy az anya vagy az apa gyeden van. A gyed a figyelembe vehető jövedelem 70 százaléka, míg a gyed extra lehetővé teszi a szülők munkaerőpiacra való visszatérését és különböző egészségbiztosítási ellátások egyidejű igénybevételét.

A gyermeket nevelő munkavállalók pótszabadságot is igénybe vehetnek, amelynek mértéke a gyermekek számától és esetleges fogyatékos állapotától függ. Az együtt élő szülők mindketten jogosultak a pótszabadságra.

Az apaszabadság a gyermeke születése után járó pótszabadság, amelyet az apa a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek esetén hét munkanapra igényelhet. Az apaszabadság célja az apa és az újszülött közötti kötődés elősegítése.