A NATO és Magyarország: Bizalmi kérdések és a kormány álláspontja
A NATO tagállamai közötti bizalmi kérdések merültek fel a magyar kormánnyal kapcsolatban, miközben Orbán Viktor hangsúlyozza a szövetséggel kötött kedvező megállapodást.
A magyar kormányfő, Orbán Viktor a péntek reggeli rádiós interjújában kifejtette, hogy a NATO-főtitkárral folytatott tárgyalás során hangsúlyozta, a választási felhatalmazás alapján Magyarország nem vesz részt a NATO ukrajnai missziójában. Orbán szerint ezt Washingtonban és Brüsszelben is megértették, és kiemelte, hogy Magyarország számára kedvező megállapodást sikerült kötni a NATO-val.
A NATO brüsszeli védelmi miniszteri értekezletén megerősítést nyert, hogy Magyarország kimarad a szervezet ukrajnai szerepvállalásából. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett, lojális és megbecsült szövetségese a NATO-nak, és nem blokkolja a szervezet ukrajnai tevékenységét, bár sem pénzt, sem fegyvert, sem katonát nem ad ehhez az együttműködéshez.
A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg budapesti látogatásának napirendjét ismerő cseh forrás szerint a főtitkár két kulcsfontosságú kérdésben tárgyalt Orbán Viktorral: egyrészt arról, hogy ne akadályozza Mark Rutte NATO-főtitkári pályázatát, másrészt pedig arról, hogy ne blokkolja az Ukrajnának szánt legújabb segélycsomagot.
A VSquare hírlevelet idéző Népszava szerint a magyar kormány lojalitásával kapcsolatos kétségek miatt korlátozzák a hírszerzési adatok megosztását Magyarország és a többi NATO-tagállam között. Egy NATO illetékes szerint a kevésbé érzékeny információkat osztják meg a központi NATO-csatornákon, tudván, hogy Magyarország is a címzettek között van. Fontos információkat olyan csoportokban osztanak meg, amelyeknek Magyarország nem tagja, így a magyar tisztviselők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy kihagyják őket.
Az amerikai nagykövet, David Pressman reagált a kormány NATO-val kapcsolatos álláspontjára, amely szerint a védelmi szövetség háborúpárti lenne a békével szemben. Pressman nevetségesnek és felelőtlennek nevezte azt a felvetést, hogy a NATO erőszakkal besorozná a fiatal magyarokat az ukrán frontra. Az RTL Híradónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a védelmi szövetség nem vár ilyet a tagjaitól, és elvárja, hogy Magyarország máshogyan kezelje NATO-tagságát, mint ahogyan a múltban az EU-val tette. Pressman emellett jelezte, hogy érdeklődéssel figyeli Magyar Péter politikai felemelkedését, és szívesen találkozna vele.
Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs a Facebook-oldalán üzent David Pressmannak, aki szerint a magyar kormány hazugságokat terjesztett a NATO-ról a választási kampányban. "Ami sok, az sok!" – írta Orbán Balázs, aki szerint Pressman nyomást gyakorolt Magyarországra, hogy aktívabb katonai szerepvállalást követeljen, és a kormány békére való törekvéseit "kapitulációnak" bélyegezte. A politikai igazgató hozzátette, hogy az amerikai nagykövet úgy tagadja le mindezeket, hogy közben Magyarország kormányának Budapesten sikerült megállapodnia a NATO-főtitkárral, hogy Magyarország továbbra is a NATO-szövetség része marad, de a kormány sem pénzt, sem fegyvert, sem katonát Ukrajnának.
Jens Stoltenberg főtitkár kiemelte, hogy Magyarország mindig megbecsült tagja volt a NATO-nak, az ország ráadásul fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont. Arról is beszélt, hogy Magyarország támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon, az ukrajnai orosz invázió kezdete óta pedig menedéket nyújt a háború sújtotta országból érkező embereknek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kiemelte, hogy Magyarország élen jár a NATO iránti elkötelezettség tekintetében, és ez a magyar emberek biztonságának a garanciája. Hozzátette, hogy az ország a továbbiakban is magas létszámmal részt vesz a katonai szervezet több nemzetközi missziójában, légtérrendészeti feladatokat lát el a balti országokban és a szomszédos országokban, valamint NATO-hadosztályparancsnokság is működik Magyarország területén.