A színészek hallgatásának okai

A színészek gyakran kiszolgáltatott helyzetben vannak, és ez befolyásolja a szakmájuk gyakorlását. A színészképző intézmények és színházi társulatok gyakran az alázatot hangsúlyozzák, ami a színház teljes körű szolgálatát jelenti, még a saját fizikai és mentális egészség rovására is.

Tavaly ősszel két színész métereket zuhant a díszletről egy előadás közben, és felépülésük még mindig tart, kártérítést nem kaptak. A Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila szerint a színészeknek meg kell tanulniuk biztonsággal használni a díszletet. Udvaros Dorottya szerződését nem hosszabbítja meg a színház, és több fiatal színész is elhagyja a társulatot. Azonban Udvaros Dorottya, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, harminc év után visszatér a Katona József Színház színpadára, ahol Székely Krisztina rendezésében fog szerepelni Ferdinand von Schirach darabjában, mint vendégművész. Trill Zsolt és Szűcs Nelli, a Nemzeti két vezető színésze szerint a színházhoz való hűség az első, és a balesetek a színházcsinálás részei.

Gyöngyösi Tamás, a Thália Tanoda egykori tanára, több mint húsz volt növendékével együtt feljelentették hatalommal való visszaélés, szexuális, verbális és fizikai bántalmazás miatt, és a vizsgálat, valamint a bírósági ügy még folyamatban van. Gyöngyösi május elején a Magyar Színház egyik produkciójának olvasópróbáján mint koreográfus jelent meg.

A színészképzésben az alázatot hangsúlyozzák, ami a színház teljes körű szolgálatát jelenti, még a saját fizikai és mentális egészség rovására is. A színészeket arra kondicionálják, hogy bírják a kritikát, legyenek könnyen instruálhatók, és ne sértődjenek meg a rendező vagy igazgató személyeskedésén. A színészek gyakran hallgatnak, mérlegelve a következményeket, mivel nem állnak egyenrangú viszonyban azokkal, akikkel szemben félniük kell.

A színészeknek szükségük lenne arra, hogy a színházi szakmán belül létezzen egy konszenzus, miszerint nem alázhatók és sérthetők meg, és nem veszélyeztethetik a testi épségüket még egy zseniális rendező előadása oltárán sem. A színészeknek tanítaniuk kellene, hogyan kommunikáljanak a rendezővel, hogyan húzzák meg a határaikat, és hogyan álljanak ki magukért és másokért egy próbafolyamat során.

A Telexen mostantól minden héten egy-egy szerző jelentkezik véleménycikkével, ahol különböző nézőpontokat és gondolatokat mutatnak be, és nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Az induló négyes között van Babarczy Eszter író, eszmetörténész, Rainer-Micsinyei Nóra színész, humorista, Szél Dávid pszichológus és Vonnák Diána kulturális antropológus és író.

Udvaros Dorottya, aki a Katona József Színház alapító tagja volt, 1982 és 1993 között már tagja volt a társulatnak, és ezt a korszakot a színház aranykorszakaként emlegetik. Pályájának több jelentős szerepe kötődik ehhez az időszakhoz, többek között a Három nővérben, a Luluban és a Catullusban is szerepelt. Az elmúlt 22 évet a Nemzeti Színházban töltötte, idén azonban a színház igazgatója, Vidnyánszky Attila nem hosszabbított vele szerződést. A Katona József Színház új évadában az utolsó bemutatóban lesz látható Székely Krisztina rendezésében. A színház három játszóhelyén az idén 103 százalékos látogatottság mellett összesen 505 előadást láthatott mintegy 96 ezer néző. Legtöbbször, azaz 164-szer Elek Ferenc lépett színpadra, őt 163 előadással Vizi Dávid, 140 estével pedig Tasnádi Bence követte. A Katona 2024/25-ös évadában Tarnóczi Jakab Radical relax címen készít előadást a nagyszínpadon, a Kamrában Jánossy Lajos Itt élet című művét Máté Gábor rendezi, míg Ascher Tamás egy Goldoni-darabot állít színpadra. Mindemellett készül egy adaptáció Hajnóczy Péter A halál kilovagolt Perzsiából című regényéből is. Udvaros várhatóan szabadúszóként folytatja pályafutását, hamarosan pedig Herendi Gábor új filmjében, a Futni mentemben is látható lesz.