Párosával választották ki feláldozásra a kisfiúkat a maják
Korábban ismeretlen részleteket tártak fel a maja emberáldozatokkal kapcsolatban, amelyek a nép eredetmítoszaival hozhatók kapcsolatba – számolt be róla az MTI egy új tanulmány alapján.
A nemzetközi kutatócsoport egy új tanulmány elkészítéséhez 64 gyermek maradványainak DNS-mintáit vizsgálta meg, akiket Chichén Itza ősi városában, a mai Mexikó területén temettek el. A leletek többsége három és hat év közötti kisfiúké volt, akik közeli rokoni kapcsolatban álltak egymással, és két egypetéjű ikerpár is azonosításra került közöttük.
Ez a felfedezés cáfolja azokat a 20. századi beszámolókat, amelyek szerint a maják fiatal nőket és lányokat áldoztak fel. A kutatások alapján a szertartásokhoz fiúgyermekeket választottak ki, ráadásul párosával.
A vizsgálatok szerint a gyermekeket mintegy 500 év leforgása alatt áldozták fel, többségüket Chichén Itza fénykorában, Krisztus után 800 és 1000 között. A kutatók kiemelték, hogy első alkalommal azonosítottak ikreket ősi maja rituális temetkezés maradványainak feltárásán, ami különleges jelentőséggel bírhat, hiszen a maja eredetmítoszokban szereplő Popol Vuh mítosza szerint a hős ikrek a Nap és a Hold formálódásában játszottak szerepet.
A tudományos elemzés eredményei segíthetnek jobban megérteni a rituális áldozatok és a maja szent szövegekben leírt halál és újjászületés ciklusai közötti összefüggéseket. A kutatók szerint a gyerekek feláldozása valószínűleg a bőséges kukoricatermést vagy az esőisten megnyugtatását szolgálta.
Mexikóban azonban nem csak a történelmi leletek kerülnek elő, hanem a környezeti problémák is egyre súlyosabbak. Halak ezrei pusztultak el, miután kiszáradt egy tó nagy része Mexikóban. A hatóságok szerint a víz szintje nem érte el a normális állapot 50 százalékát sem, és a haltetemek bűze beborította a környéket. Mexikó hőhullámokkal és kirívóan magas hőmérsékletekkel küzd, májusban voltak helyek, ahol 50 Celsius-foknál is többet mértek. A kánikula következtében idén már legalább 125 ember vesztette életét, és több mint 130 bőgőmajom pusztult el a hőség miatt. Egy biológus szerint a beteg majmok egyes helyeken almákként potyogtak le a fákról, perccel később pedig ki is múltak.
A környezeti válság egy másik jele, hogy a kaliforniai disznódelfinként is ismert vaquita, a világ legritkább emlősfajának száma tovább csökkent. A Sea Shepherd által végzett legutóbbi felmérés szerint mindössze 6-8 példányt láttak, szemben a 2023-as 8-13 egyeddel. Újszülött borjakat idén sem dokumentáltak, viszont sikerült megpillantani egy nagyjából egyéves, egészséges állatot. Dr. Barbara Taylor, a projekt vezetője szerint a megfigyelt terület csupán 12 százalékát tette ki annak a régiónak, ahol 2015-ben megfigyelték a fajt, és a 6-8 egyedre vonatkozó becslés minimális, 75 százalékos valószínűséggel a tényleges szám inkább 9-11 egyedre tehető. A Mexikói Védett Természeti Területek Bizottsága bejelentette, hogy az idei felmérést júliusra és augusztusra is kiterjesztik, és 30 akusztikus detektort fognak telepíteni azon a területen, ahol 2015-ben több egyedet is megtaláltak.