Orbán Viktor és Jens Stoltenberg megbeszélései után kormányülés

Orbán Viktor miniszterelnök a választásokat követően interjút adott, és szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt Magyarországon. A megbeszélésen elsősorban az orosz–ukrán háború került terítékre, valamint a júliusban esedékes NATO-csúcstalálkozó napirendje is szóba jött.

A NATO-főtitkár látogatása után Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében kiemelte, hogy megállapodtak: Magyarország nem vesz részt katonai akcióban a saját területén kívül, és sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küld a háborúba. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter megerősítette, hogy Magyarország nem ad sem katonát, sem fegyvert, sem pénzt a NATO ukrajnai missziójába, de nem is blokkolja azt, és hangsúlyozta, hogy Magyarország a NATO elkötelezett, lojális és megbízható szövetségese marad. A találkozót követően szerdán a kormány összeült, hogy döntéseket hozzanak, amelyeket várhatóan a mai Kormányinfón jelentenek be.

Ezenfelül Orbán Viktor a Facebookon is megszólalt az Európai Bíróság által kirótt óriási büntetésről, amelyet „felháborítónak és elfogadhatatlannak“ nevezett. Az Európai Bíróság döntése értelmében Magyarországot napi egymillió euró megfizetésére kötelezi, ami közel napi négyszázmillió forintnak felel meg, valamint egy 200 millió eurós átalányösszeget is kiszabtak. A bírság oka, hogy a bíróság szerint Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, különösen a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások terén. Orbán Viktor a büntetés kapcsán kijelentette: „Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!”

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete az rtl.hu-nak adott interjúban kritizálta a magyar kormányt, amiért a választási kampányban "nevetéses felvetéseket és hazugságokat" terjesztett a NATO-ról, és azt sugallta, hogy a szövetség háborús résztvevővé válik. Pressman szerint ezek a kijelentések felelőtlenek és nem várhatók el egy szövetségestől. Hozzátette, hogy Magyarország szövetséges országként máshogyan kellene kezelnie NATO-tagságát, és örül annak, hogy a NATO-főtitkár budapesti látogatása "előremutató" volt.

Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet egy brüsszeli online sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy tudomásul veszik Orbán Viktor miniszterelnök azon álláspontját, miszerint Magyarország nem kíván részt venni az Ukrajnát támogató NATO-hadműveletekben. A nagykövet hozzátette, hogy más szövetséges tagállamok is kértek már mentességet bizonyos NATO-missziók alól, így ez nem számít példátlannak. Smith megjegyezte, hogy a NATO-szövetségesek keresik a módját annak, hogy ukrajnai barátaink számára hidat építsenek a tagság felé, és ezt számos politikai és gyakorlati intézkedésen keresztül fogják elérni. Orbán Viktor üzenete az, hogy Magyarország nem kíván részt venni semmi olyan tevékenységben vagy küldetésben, amelyet a szövetség Ukrajnával kapcsolatban a jövőben kidolgozhat, de azt is elmondta, hogy az átadott üzenet nem különbözik attól, amit más szövetségesektől hallottunk korábban a szövetség története során. A szövetség nem minden tagja vesz részt mindig minden egyes NATO-tevékenységben vagy -misszióban.

A VSquare információi szerint a magyar kormány lojalitásával kapcsolatos kételyek miatt korlátozott az információáramlás, különösen a hírszerzési információk megosztása Magyarország és a többi NATO-tagállam között. Egy brüsszeli NATO-tisztviselő szerint Magyarország kevesebb információt kap a szövetségeseitől és a központi NATO-csatornákon keresztül is korlátozott az információmegosztás. A hírszerzési információkat más csoportokban osztják meg, ahol Magyarország nincs jelen, és a magyar tisztviselők gyakran nem is tudnak ezekről a csoportosulásokról.

A NATO főtitkárának budapesti látogatása során Stoltenberg és Orbán Viktor a NATO és Magyarország közötti vitás kérdésekről is tárgyaltak. A VSquare cseh forrása szerint két téma volt terítéken: Magyarország „kemény vétójának” feloldása Mark Rutte volt holland miniszterelnök NATO-főtitkári pályázatával szemben, valamint annak biztosítása, hogy Magyarország ne blokkolja a NATO legújabb ukrajnai segélycsomagját. Orbán Viktor a találkozó utáni sajtótájékoztatójukon csak azt ígérte meg, hogy Magyarország nem fogja blokkolni az összes többi tagállam által támogatott döntéseket Ukrajnával kapcsolatban, de Rutte jelölésével kapcsolatos álláspontjáról nem nyilatkozott.