Miért táncolunk a zene hallatán?

A legújabb kutatások szerint az emberek táncra perdülésének hajlamát a zene szinkópáltsága befolyásolja, amely meghatározza a ritmus kiszámíthatóságát. A szinkópiák, vagyis a váratlan ritmikai minták, amikor a rövidebb és hosszabb ritmusok a megszokott ütemhez képest meglepő helyeken jelennek meg, növelik a táncolni vágyás érzését.

Benjamin Morillon és a franciaországi Aix-Marseille Egyetem kutatócsoportja több mint 60 résztvevővel végzett kísérletek során arra kereste a választ, hogy a szinkópák hogyan befolyásolják az emberek táncolási kedvét. A kísérletben 12 különböző dallamot játszottak le, melyek alap ritmusa két hertz volt, de a ritmikai minták változatosak voltak, így a résztvevők különböző szinkópáltságú dalokra adták meg táncolni vágyásukat.

A kutatók továbbá 29 ember agyi aktivitását is vizsgálták zenehallgatás közben, hogy feltárják, az agy hogyan alakítja át a ritmust mozgássá. Az eredmények alapján az agy hallókérge elsősorban a ritmust követi, és a táncra való késztetés a dorzális hallási pályán jön létre, ami összekapcsolja a hallókérget a mozgási területekkel.

: (Scientific American)