Európa a keselyűk célkeresztjében

Kilőttek a francia kötvényhozamok Emmanuel Macron francia államfő bejelentése után, miszerint feloszlatja a nemzetgyűlést, ami jelentős kockázatot jelent az ország számára, hasonlóan Európa korábban problémás tagállamaihoz. A hedge fundok most az összes európai államkötvény esésére készülnek, arra számítva, hogy az Európai Központi Bank (EKB) lassabban győzi le az inflációt, mint várták.

Az európai államkötvények piacán átmeneti átrendeződés történt, miután Macron bejelentette a nemzetgyűlés feloszlatását az európai parlamenti választások eredményei alapján. A francia államkötvények hozama emelkedett, árfolyamuk pedig csökkenni kezdett. Ez különösen figyelemre méltó, mivel a francia államadósságot hagyományosan a biztonságos befektetések közé sorolták, most azonban a piac hasonlóan kezeli, mint egy évtizeddel ezelőtti európai adósságválság egyik központi szereplőjének kötvényeit.

A francia kötvénypiaci eladási hullámot elsősorban a politikai és költségvetési kockázatok váltották ki. Az előrehozott választások és Macron pártjának gyenge szereplése megkérdőjelezik a kormány gazdaságpolitikájának végrehajthatóságát, amely 2017 óta hozzájárult az ország befektetői megítélésének stabilitásához. Az S&P Global Ratings a múlt hónapban leminősítette Franciaországot, míg a Moody's szerint az előrehozott választások növelik a költségvetési tervek kockázatát.

Az S&P Global Markets Intelligence adatai szerint a hedge fundok jelentős mértékben fogadnak az európai állampapírok árfolyamesésére, ami az utóbbi két évben nem volt jellemző. Az EKB múlt heti kamatcsökkentése után nem várhatók további enyhítések, mivel az inflációs adatok ezt nem teszik lehetővé.

Az EKB a múlt csütörtökön csökkentette a kamatokat, ami hosszú idő óta az első ilyen lépés volt, de emellett növelte az inflációs és növekedési előrejelzéseit is, és nem utalt további monetáris enyhítésre. Az eurózóna inflációja májusban emelkedett, és az EKB szerint a következő években az infláció mértéke 2,5 és 2,2 százalék között alakul majd, míg 2026-ra 1,9 százalékra várható.

A piaci szakértők egy része szerint az EKB-nak nem kellett volna kamatot csökkentenie a friss inflációs adatok fényében, de a piacok már fel voltak készülve erre a lépésre. Így valószínűsíthető, hogy a kamatcsökkentési folyamat elhúzódik, mivel az infláció sem csökken olyan gyorsan, mint korábban várták.