A lakáshitel a gazdagok kiváltsága Magyarországon?
Az Európai Unióban Magyarország áll a legkevésbé eladósodott háztartásokkal, ami a lakáshitelek terén különösen érvényesül, hiszen a legmagasabb jövedelmű egyötöd veszi fel a lakáshitelek kétharmadát. A GDP-arányos lakossági eladósodottság tekintetében Magyarország az utolsó előtti helyen áll, ami a hitelpiac fejletlenségére utalhat, annak ellenére, hogy a babaváró hitel népszerűsége biztató jeleket mutat a hitelpenetráció növelésére.
Magyarországon a saját lakásban élő családoknak mindössze 15%-a rendelkezik lakáshitelel, és az átlagos lakáshitel-tartozás is alacsony az EU-s átlaghoz képest. Romániában például több mint háromszor, az EU átlagában pedig majdnem hétszer akkora az átlagos lakáshitel-tartozás, mint Magyarországon. Egy átlagos lakáshiteles háztartásnak nagyjából 7,0 millió forintnyi fennálló lakáshiteltartozása van, ami 18 ezer eurót jelent.
A lakossági hitelpenetráció alacsony szintje mellett a lakáshitelek darabszáma is stagnál, 2023 végén 652 ezer darab lakáshitel-szerződés volt érvényben, ami 78%-a a 2008-ban beállított csúcsnak. A hiteltartozás mértéke ugyanakkor 67%-kal emelkedett 2015 óta, 2997 milliárd forintról 5003 milliárd forintra.
A hitelfelvétel túlzott koncentrálódása a tehetősebb rétegekre is hozzájárul az alacsony hitellel való ellátottsághoz. A legtöbbet kereső felső 20% veszi fel a lakáshitelek 56%-át, és 80%-át a felső 40%. A hitelösszegek tekintetében a felső jövedelmi ötöd 67%-át, a felső kétötöd pedig 86%-át veszi fel.
A babaváró hitel viszont egy "demokratikusabb" hitelterméknek bizonyul, hiszen a felvevők jövedelmi eloszlása kiegyenlítettebb. A babaváró hitelek 30%-át az alsó jövedelmi 40% veszi igénybe, ami arra utal, hogy megfelelő hitelkonstrukció esetén a hitelfelvétel szélesebb rétegek számára is elérhetővé válhat.
A babaváró hitel sikere többek között a kamatmentességnek, a korlátozott hitelösszegnek, a szabad felhasználásnak, a fedezetmentességnek, az alacsony adminisztrációs igénynek és az egyszerű hitelfelvételnek köszönhető. Azonban csak házaspárok vehetik igénybe, csak egyszer, és amennyiben nem teljesül a gyermekvállalás 5 éven belül, vissza kell fizetni a már igénybe vett kamattámogatást.
Az alacsony hitelpenetráció további okai között szerepelnek az alacsony jövedelmek, a nehezen megfizethető lakások, a devizahitelezésből fakadó rossz tapasztalatok, a bankok iránti gyenge bizalom, valamint a magas hosszú hozamok. A lakosság jelentős része először családhoz vagy barátokhoz fordul pénzügyi segítségért, és kerüli a banki hitelfelvételt. Az MNB alelnöke, Virág Barnabás szerint az hitelpenetráció okai változatosak, beleértve az alacsonyabb termelékenységből fakadó alacsonyabb jövedelmeket, a nehezen megfizethető lakásokat és a késve alkalmazkodó kínálatot, a devizahitelezésből fakadó múltbeli rossz tapasztalatokat, a bankok iránti gyenge bizalmat, a hitelaverziót és az alacsony pénzügyi tudatosságot, valamint a strukturálisan magas hosszú hozamokat.