G7 csúcstalálkozó: Ukrajna támogatása és a kínai kihívás kezelése
A G7-ek éves csúcstalálkozóján a résztvevő vezetők elvi megállapodást kötöttek arról, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Ukrajnának az orosz állami vagyon kamataiból, miközben aggodalmukat fejezték ki Kína ipari túlkapacitása miatt és támogatásukról biztosították az afrikai gazdaságok fejlesztését.
Az olaszországi Puglia régióban található luxusszállodában zajló kétnapos megbeszélések során a világ hét legnagyobb demokráciájának vezetői Ukrajna támogatását és Kína gazdasági ambícióinak ellensúlyozását helyezték a tárgyalások középpontjába. A diplomaták szerint az orosz állami vagyon kamataiból származó hitelnyújtásról született elvi megállapodás azután jött létre, hogy a vagyonokat Moszkva 2022-es inváziója után fagyasztották be.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök bizakodását fejezte ki a megbeszélések sikerességét illetően, hangsúlyozva, hogy a találkozó konkrét és mérhető eredményeket hozhat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy a pénzügyminiszterek dolgoznak a részleteken.
A csúcstalálkozón részt vevő vezetők között politikai kihívásokkal küzdő államfők is helyet kaptak. Joe Biden amerikai elnök a novemberi újraválasztás nehézségeivel néz szembe, Rishi Sunak brit miniszterelnök hatalmának elvesztésétől tart egy közelgő országos szavazás miatt, míg Emmanuel Macron francia elnök a pártja EP-választási veresége után feloszlatta a parlamentet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már második éve vesz részt a csúcstalálkozón, ahol csütörtök délután tárgyalásokat folytat, és várhatóan Joe Bidennel tíz évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá, amely Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának katonai védelmét erősíti az orosz agresszióval szemben. Az egyezmény a kelet-európai ország esetleges NATO-csatlakozása felé tett lépésnek is tekinthető.
Biden a találkozón kiemelte az Egyesült Államok és demokratikus szövetségesei közötti szoros együttműködés fontosságát, miközben Washington kiterjesztette a Moszkvával szembeni szankciókat, beleértve a kínai cégekre vonatkozó korlátozásokat is.
A csúcstalálkozóra idén több kívülálló személyiséget is meghívtak, köztük Ferenc pápát, aki a mesterséges intelligencia kockázatairól és lehetőségeiről fog beszélni, valamint India, Brazília, Argentína, Törökország, Algéria és Kenya vezetőit.
Bár a hivatalos program szombatig tartana, sok G7-vezető, így Biden is, már péntek este távozik, az utolsó napot pedig kétoldalú találkozókra és Meloni záró sajtótájékoztatójára szánják.
A hét elején Berlinben tartott nemzetközi konferencián, amelyre a német kormány az Ukrajnát támogató mintegy 60 állam 1500 képviselőjét hívta meg, a téma az Ukrajnában történő újjáépítés volt. A konferencián Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai béke forog kockán, ha nem sikerül megvédeni és talpra állítani hazáját az orosz támadás nyomán. Az oroszok által okozott pusztítás mértékére jellemző, hogy az országban nem lesz folyamatos az áramellátás, és a hatóságoknak kell felállítani a rangsort, hogy ki kapjon áramot és mikor. A Világbank friss összesítése szerint a több mint két éve tartó háború mintegy 486 milliárd dollár értékű pusztítást eredményezett Ukrajnában. Zelenszkij a konferencián több milliárd euró értékű segítséget kért az energiaellátás helyreállításához.
A hétvégén Svájcban megrendezésre kerülő békekonferencián Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli majd. A konferencia középpontjában Ukrajna 10 pontos béketerve áll majd, amely az orosz csapatok teljes kivonását követeli a megszállt ukrán területekről. Az Európai Unió a békecsúccsal azt akarja elérni, hogy ősszel már Oroszország részvételével folytatódjanak a tárgyalások Szaúd-Arábiában.